Page 84 - A debreceni városháza törtenete
P. 84
A 2. világháború után A székház vegyes funkciója az államosítások után is megmaradt. 1952-ben pl. 31 külön-
féle üzletbérlői szerződést hosszabbítottak meg. Az egyéb, nem hivatali tevékenységek
egyikeként a Városház utcai bejáraton át megközelíthető alagsor valamikori nyomdater-
Debrecenben 1944-ben, a világháború következtében számtalan ház romba dőlt, és
olyan talán nem is akadt, amely sérülések nélkül vészelte volna át a bombázásokat mében a Debreceni Népi Együttes parkettás próbatermét és mellette öltözőket alakítot-
és más harci cselekményeket. A pusztítás a városházát sem kímélte: a Piac utcai szárny tak ki az 1960-as évek első felében. Ide, az együttes helyére az 1978-ban megalapított vá-
tetőzete kiégett. Helyreállítása 1946-ban, közel kétévi romos állapot után fejeződött be, rosi mikrofilmtechnikai központ – a jelenlegi főépítészi építészeti archívum – költözött
de a főhomlokzatot és a főlépcsőház márványlépcsőjét csak 1959-ben javították ki. be. Az intézmény, amely eredetileg a városi hivatal muzeális értékű építészeti/műszaki
tervtára kezelésére, városi épületek és közterületek fotózására alakult, 1988-tól a városi
tanács, majd a polgármesteri hivatal egyik szervezeti egysége lett.
A Rózsa utca Városház utca felé eső földszinti helyiségeiben, a városi történeti levél-
tár gyűjteményére alapozva, 1952-ben alakult meg a Debreceni Állami Levéltár. A város
régmúltjából származó felbecsülhetetlen értékű oklevelek, okiratok, térképek páratlanul
gazdag együttese az 1968-tól létrejött Hajdú-Bihar Megyei Levéltár része lett, és az új
szervezet igazgatóságát a városházi helyiségekben rendezték be. A levéltári irategyüttes
tárolására, rendszerezésére, történeti kutatásokra stb. szakosodott intézmény helyisége-
it leválasztották a városi hivatalhoz tartozó épületrészektől. Egyebek mellett elfalazták
a Városház utcai szárny félemeletére vezető lépcsőt, megszüntették az épületszárnyak
íves találkozásában volt udvari bejáratot. Az archív irategyüttes várható nagy tömegű
bővülése miatt 1965-ben megerősítették a levéltári épületszakasz alapozását, a pincei
pilléreket és a födémeket.
A városháza II. sz. épületegyütteséből a Kossuth utca 6. számú, kétszáz éves volt „pati-
kaház” az 1960-as évekre leromlott állapotba került. Életveszélyességét 1964-ben álla-
pították meg. Előbb aládúcolták, majd a menthetetlenségét kimondva, 1967-1968-ban
lebontották. Helyét a Sas utca kiszélesítésére és a régi belső udvarok helyén kialakult
közpark céljaira vették igénybe. A kieső helyiségek részbeni pótlására felújították a Kos-
suth u. 4. számú Kis Orbán-házat. Utcai üzleteit felszámolták és azokból a helyiségekből
is irodákat alakítottak ki. A ház Városház utca felőli főbejáratát megszüntették, és innen
a Sas utca felől épített lépcsőház-toldalékba helyezték át.
A városháza feldíszítve a tervkölcsön bevezetésekor, vörös zászlókkal és Rákosi-címerrel, 1949
84 85
