Page 70 - Debreceni Erdős könyv
P. 70

Pusztatemplom – erdőben






                       A
                                dony  és  a  szomszédos  Guth  nevű  település  az  írott
                        források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. A
                        Gutkeled nemzetség első Szabolcs megyei szálláshelye volt
                        e  két  település. A Gutkeledek  Farkas  ága  1289-ben  osz-
                        tozott ősi családi birtokukon. A két részre szakadt terület
                        egyikén,  Belső-Guthon  épült  fel  az  az Árpád-kori  román
                        stílusú  monostor.  A  Gutkeledek  a  Boldogságos  Szűznek
                        ajánlva szenteltették fel a templomot, amelynek romjai ma
                        is állnak és a közönség Pusztatemplomként ismeri.
                          Ennek a templomnak két építési szakasza volt. Először
                        megépült az egyenes szentélyzáródású templom, a főfa-
                        lak és a szentély találkozásánál, valamint a szentély déli és
                        északi sarkain pillérekkel. Ezután toldották meg egy északi
                        sekrestyével. A feltárt alapfalak szerint a 8,8 méter hosszú,
                        6,9 méter széles belső méretű templomhajóhoz 5,6 méter
                        hosszú, 4,7 méter széles szentély tartozott, amelyhez 5,6
                        méter hosszú és 2,9 méter széles sekrestye csatlakozott. Az
                        egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megma-
                        radt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják.
                          Az öregek mondják, hogy Adony illetve Acsád templo-
                        mából  és  néhány  szárazra  állított  ásott  kútból  földalatti
                        folyosó  vezetett  ide,  hogy  a  tatárjárás  idején  a  környék-
                        beliek biztonságra lelhessenek. Állítják, hogy az alagutat az
                        erdőben rejtőző betyárok is szívesen használták, a csend-
                        őrök elől menekülő Rózsa Sándort is itt „nyelte el föld”.
                          Legenda kering arról is, hogy a templom előtt kőoltár állt.
                        Azt egy gulyáslegény botjával összetörte és kincset talált
                        alatta. Sokak még hisznek abban, hogy a szerzetesek itt
                        ásták el a templom féltve őrzött kincseit.  Mások úgy vélik,
                        úgy érzik, a templomot jótékony energiát sugárzó helyre
                        emelték és az különösen jó hatással van az emberi szerve-
                        zetre.
                          A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is
                        romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom nemcsak a
                        Zsuzsi  vonat  egykori  utasainak,  hanem  napjainkban  a          A Pusztatemplom
                        gyalogtúrázók,  kerékpárosok,  kirándulók,  gyógyulni  vá-         hírmondó falai a
                        gyók kedvelt, népszerű célpontja.                                  gúthi erdőben


                      68
   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75