Page 94 - Debreceni Erdős könyv

Így vált a wagrami, lipcsei, asperini, kulmi, lyoni csaták
halhatatlan hősévé. Vitézi tettei alapján kapta meg a
legmagasabb osztrák katonai kitüntetést a Katonai Mária
Terézia Rend Lovagkeresztjét, majd a bárói méltóságot.
(Innen változtatott a Simon családnévről az elegánsabb-
nak vélt Simonyira.)

Napóleon vereségét követően, 1815 őszén Simonyi ez-
redét is hazarendelték. Rövid nagyváradi állomásozás
után a Helytartótanács 1818-ban Debrecent jelölte ki új
szálláshelyül, amit a várható terhek nagysága miatt a
város elöljárósága vonakodva vett tudomásul és igyeke-
zett a beszállásolást elodázni. Simonyi a huszáraival szep-
tember végén tért vissza a diákkorában megismert város-
ba. Szinte azonnal igyekezett mindent megtenni a város
és az ezred között kialakult feszült helyzet rendezésére.
A várostól északra elhelyezkedő nagyerdei katonai
lőtérre (lövöldéhez) – a Péterfia utcai kapun kilépve – az
Az i ú Széchenyi gróf
ezred leggyorsabban csak az erdőt ölelő legelőn kitapo-
sott földúton juthatott. A homokos dűlőút gyakran vált A századelőn a Péterfia utcai kaputól induló, a Nagyer-
szélhordta homok fergeteggé, eső és hó áztatta latyakká, dőre járó útként említett földút így vált a Nagyerdőre
cívis- és hadifogatok által összevágott járhatatlansággá. vezető fasorrá, majd az óbester tiszteletére nevezték
Simonyi ezért javasolta a városnak, hogy tegyék rendbe Simonyi gátnak, allénak, illetve fasornak. A huszárezred
az utat és annak védelmére ültessenek fasorokat. Ehhez 1823 őszéig állomásozott a városban, távozásuk előtt az
az ezred kettőszáz forintnyi hozzájárulást szíves-örömest óbester a kollégiumi diákságot kérte meg a fasor oltalma-
felajánlott. Debrecen elöljárósága az út javítására felkí- zására, védelmére.
nált pénzre nem tartott igényt, a földutat a saját költségén
nyílegyenesre kitűzette és arra alkalmas földdel meghor- Azonban a huszárokkal, majd a diákokkal őriztetett fák
datta. A huszárok pedig az út mindkét oldalára két-két sem kerülhették el sorsukat. A kedvezőtlen talajviszonyok
sorban, összesen hatszáz jegenyefa csemetét ültettek ki. és a szárazság miatt a jegenyék hamar pusztulásnak in-
A cívis-emlékezet szerint az óbester a fák mellé – hogy dultak. Ezért azokat akácfákkal cserélte fel a városi kerté-
azokban kár ne essék, – egy-egy huszárt állított strázsá- szet, így pár év múlva már négy sor akác árnyalta az egyre
nak. kedveltebb sétányt.

Simonyi kétszáz évvel ezelőtt, 1820 nyarán a sétányokkal A Nagyerdőig terjeszkedett városban 1898-ban válik
kísért út avatására népünnepélyt szervezett, ahol a város hivatalossá a Simonyi út elnevezés, amivel báró Simonyi
közönsége már ott látta a pár nappal korábban az ezred- József huszár ezredesnek, az „óbesternek”, a napóleoni
hez bevonult gróf Széchenyi István kapitányt is. háborúk hősének és katonáinak állítottak emléket.

92