Page 23 - Debreceni Nagyerdő

– A NAGYERDŐ, MINT ŐSERDŐ –

Debrecen történetével foglalkozó kutatók egyértelmű állásfoglalása, hogy
a Debreceni Nagyerdő az őslakók erdőirtási beavatkozásait túlélte, így va-
lószínűsíthető, hogy ősidőktől kezdve, mint őserdő funkcionál. Azt viszont
biztonsággal állíthatjuk, hogy a debreceni Nagyerdő a várossá alakulás idejé-
től közösségi erdő volt. Annak ellenére, hogy a Nagyerdő eredetéről biztosat
keveset tudunk, azt viszont állíthatjuk, hogy az erdővel foglalkozó szerzők
számtalanszor említik ŐSI jelzővel a NAGYERDŐT.

Az első utalás 896-ból származik. Anonymus arról ír, hogy honfoglaló
őse- ink közül Töhötöm és fia Horka lovasseregei élén a mai Kisvárdától –
Érmi- hályfalváig terjedő erdőségeken át hódította meg az itt élő népeket.
Botos (5) A következő írásos emlék jó kétszáz évvel későbbről, 1214-ből
származik.
A „Váradi Regestrumban (Váradi Nyilvántartás) található egy adásvételi
szerződés, mely szerint Salamon falva (a mai Hajdúböszörmény határában)
és a hozzá tartozó erdők – ennek része a Nagyerdő – eladásra kerültek.
Vásáry (108)

1298. Kun László király – a lázadó főurak ellen az uralkodó oldalán
harcoló – Rophoin bánnak adományozza Debrecent és birtokait.
Ő volt a debreceni uradalom megalapítója és a földesúri
kastély építője. Örököse nem lévén
1311-BEN Debreceni Dózsára hagyta birtokait.
1312–1404 a Debreceni család a város és a Nagyerdő birtokosa. Ez
utóbbit az 1877-ból Zoltaitól származó levél bizonyítja,
melyben Donsa (Dózsa) fia Jakab feleségét felszólítják a
Nagyerdei tulajdonnal kapcsolatban.
1404-BEN meghal a Debreceni család utolsó férfi tagja, László. A vagyon
– közte a Nagyerdő és Apafája – Zsigmond királyra száll. Ebben
az időben a Nagyerdőt Ágerdőnek hívták. (Az Apafáját a Gut
-Keled nemzetség Apa nevű tagjáról nevezték el.) Zoltai (114)
1405-BEN Zsigmond király Debrecennek sokféle érdemeiért olyan jogot
és kiváltságot ad, mellyel Buda rendelkezik. Még ebben az
évben
a város polgárainak, a cíviseknek és hospeseknek (idegeneknek,
telepeseknek) adományozza a Nagyerdőt, Apafáját és Nagycserét.
1410. Zsigmond király Debrecent erdeivel együtt 13 000
arany forintért Baliczky Andrásnak elzálogosítja.
1411. Debrecen Lazarevics István szerb fejedelem kezébe kerül, aki
1421-BEN meghal.

23