Page 76 - A debreceni városháza törtenete
P. 76
A Kis Orbán-ház jelenleg ismert épületegyüttesének végső Újabb székháztervek
kialakítása, a sarokház Rózsa utcáig való beépítése 1841-
ben valósult meg. A Városház utca keleti oldalán a város- A régi városháza és a Városház utcán túli részek egybekapcsolt és szabályozott telkein
házával párhuzamos új, háromszintes árucsarnok tervező- felépítendő nagyméretű új városi székház terve a világháborút követően kerülhetett is-
je Ságody József kamarai mérnök, kivitelezője Rachbauer mét a városvezetés napirendjére. 1922-ből fennmaradt a városi építész Borsos József és
József helyi építőmester volt. A mindhárom szintjén egy- Aczél Géza városi főmérnök aláírásával több városháza-terv, azokból egy-egy alaprajz és
befüggő légterű, közfalak nélküli egyemeletes árucsarnok metszet. Az egyik szerint a Városház utca és Sas utca közötti összevont telket akarták tel-
földszinti nagy fesztávú téglafödémjei túl nehéz feladat elé jesen körbeépíteni a meghagyott régihez kapcsolt új hivatali épülettel. Egy másik elkép-
állították a kivitelezőt: az új ház szerkezeti hibáit már pár zelés második és harmadik emelet ráépítését célozta, míg volt olyan is, amely a Piac és
hónappal az elkészülte után szakértők vizsgálták. Az épüle- Sas utcák közötti valamennyi ház helyén egybefüggő, két udvaros új városházát javasolt.
ten Povolny Ferenc építőmester és Beregszászi Pál kollégi-
umi professzor megállapításai alapján szinte azonnal meg- A hivatalon belüli beruházás-előkészítő anyagoknak tekinthető tervvázlatok ismereté-
erősítésekre volt szükség.
ben, 1930-ban 180 ezer pengőért sikerült megvásárolni a Kis Orbán-ház szomszédját,
a Kossuth utca 6. számú, Sas utca sarki, Kaszanyitzky-féle „patikaházat”. Ezzel a Piac utca
A magyar forradalom és szabadságharc debreceni esemé- (akkor Ferenc József út), Rózsa utca, Dósa nádor (akkor Degenfeld) tér, Sas utca és Kos-
nyei során, 1849 első felében Kis Orbán (II.) István házában suth utca közötti térség teljes egészében városi tulajdonba került. Elhárult az akadálya,
rendezték be Madarász László rendőrminiszter lakását, iro- hogy valamennyi ott lévő épület, köztük a városháza lebontásával elgondolt új szék-
dáit és a fiók fegyvergyárat. Távozásuk után, a júliusban át- házra országos tervpályázatot írjanak ki. Az új épületet az akkor hatályos, Borsos Jó-
vonuló orosz hadsereg tábornoka, Cseodajev, a balul végző- zsef főmérnök nevével fémjelzett, 1930-as városszabályozás szerinti, erősen visszahúzott
dött debreceni ütközet után, augusztus 2-ától a cár öccse, főutcai vonalra kellett igazítani. A tervpályázati kiírás szerint debreceni klinkertéglából
Konstantin nagyherceg szállása lett. Novembertől pedig építendő új székházra több mint száz pályamű érkezett be. Közülük 1932-ben a Déri
a császári csapatok raktározási céljaira ürítették ki a gu- Múzeum tervező építésze, Györgyi Dénes pályatervét fogadta el kivitelezésre a bíráló
bás céh által bérelt árucsarnokot, amely 1851-ben katonai bizottság és a közgyűlés.
szálláshely lett. A kifizetetlen bérleti díjak és más anyagi
gondok miatt Kis Orbán (II.) István 1855-ben eladta az in- A monumentális, a Rózsa utcánál sokemelet magasságú, tűztornyos art deco épület
gatlant a királyi kincstárnak, amely itt rendezte be a pénz- azonban ugyanúgy terv maradt, mint két évtized múlva, 1953-ban, az Andrássy István
ügyigazgatóságot. A város 1911-ben cserével, a Kossuth utca városi főmérnök által kidolgozott megoldás, amely a meglévő egyemeletes városházát,
12. számú Komáromy-házért és a mellette lévő 14. sz. alatti a Kis Orbán-házat és a Kossuth utca 6. szám alatti épületet meghagyva, a Dósa nádor
Bészler-házért szerezte meg az ingatlant az államtól. A vá- (akkor Tótfalusi) tér felé fordított hatemeletes irodaház-toldalékkal bővítette volna a szék-
rosi adóhivatallá alakított épület és a Piac utcai városháza házat, abba helyezve át a Piac utcai főbejáratot.
emeleti szintjeit 1916-ban kapcsolták össze a Városház utca
feletti, „Sóhajok hídja”-ként ismert épülethíddal.
Sóhajok hídja a városháza és az adóhivatal között, 1966
76 77
