Page 73 - A debreceni városháza törtenete

A Városháza utca felőli új lépcsőházból a Rózsa utca irányában Albert László és neje, Köny- A nyomda fölött, a volt tömlöcház magasföldszintjén felszámolt börtöncellák helyén,
ves-Tóth Ilona vendéglősök alagsori vendéglőt rendeztek be és nyitottak meg 1921-ben. a Városház utca felől irodákat hoztak létre, és az udvarhoz átépült folyosó mindkét vé-
Egy 1922-beli reklámban „Albert Belvárosi Éttermét” és benne „pompás magyar há- gén lejárati lépcsős kapcsolatot teremtettek a többi épületrész földszintjével. Az épü-
zias konyháját, kitűnő fajborait s kőbányai söreit” reklámozták a Városház utca 4. sz. alatt. letszárny emeletén a nyitott árkádot, üvegezett ablakok beépítésével zárt folyosóvá
A söntésből, étteremből és konyhából álló Belvárosi Étterem helyiségeit belső lépcső kö- alakították át. Ugyanekkor a volt tömlöcház közepéhez teljes magasságú udvari tolda-
tötte össze a Rózsa utcai szárnnyal, a levéltár alatti mélypincei raktárakkal. léképület készült a megszüntetett belső árnyékszékek kiváltására. Az új vízöblítéses
„closette”-eket az udvar felé a Kossuth utcai kapualjon átvezető boltozott csatornával
kapcsolták a városi szennyvízhálózathoz.

A hivatali helyiségek gyarapítása érdekében, a birtoknyilvántartó-iroda céljára 1902-
ben befalazták a Rózsa utcai kocsibejárót. Padlója alatt az udvar felőli részen keskeny
alagúttal kötötték össze az épületrész addig különálló pinceszakaszait. A Rózsa utcai ha-
talmas tölgyfakapu helyét befalazták, így a mögötte kialakított iroda ablaka alatt, a külső
járdában, továbbá az udvar felőli ajtóhoz vezető lépcsők szélein több mint egy évszáza-
dig, a kapu ismételt megnyitásáig funkció nélkül árválkodott a falazatokból kiálló 2–2
kerékvető kőgömb.

A székház területbővítése, a városháza II. sz. épülete

A továbbra is fennmaradt helyhiány miatt 1906-ban „házon belül” készített terveket
a mérnöki hivatal második emelet ráépítésére, vele „nagyobb szabású” díszterem kiala-
kítására és új főlépcsőházra. A költségszámításokkal együtt kimunkált elképzelés szerint,
a rendőrség kivételével valamennyi városi hivatal elhelyezését mintegy fél évszázadnyi
időre lehetett volna megoldani. Az „építési bizottság kebeléből kiküldött albizottság”
tervtárgyalásán ezt a várható időtartamot a ráfordítás nagyságához képest aránytalanul
A Belvárosi Étterem hirdetése, Egyetértés, 1921. szeptember 10. kevésnek ítélték. Javasolták a tervkészítőknek és a döntéshozóknak, inkább a kincstári
pénzügyigazgatóság Kossuth u. 4. sz. alatti telke, „és a mögötte lévő háztömb telkeinek
összefoglalása” után, „egy oly városház felépítését célozza, mely külső kiképzésre, vala-
mint terjedelménél fogva egyrészt a város régi hírnevét méltó kifejezésre juttatná, más-
részt a fejlődés szükségleteit biztosítaná”. (Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vár-
megyei Levéltára, 1906. május 8-i jegyzőkönyvek.)

72 73