Page 109 - Debreceni Erdős könyv

Kiegészítették hat természeti érték (Savóskúton Bényei
nyárfa és keleti platán, Ohaton molyhos-, cser, kocsányos
tölgy és feketenyár) bejegyzésével.
Végül azonos dátummal, de más rendeleti sorszám-
mal rögzítették a gúthi templomrom, a páfrányos és két
hatalmas tölgyfa (az egyik a Hubertus-tölgy) védetté
nyilvánítását. Ezeket külön vezették be, mert igazgatá-
silag Szabolcs vármegyéhez tartoztak.

Ez jottányit sem változtat a legfontosabb tényeken, 1939.
október 10-én az első harmincöt védett területet és
természeti értéket Debrecen város birtokán jelölték ki. A
magyar természet-megőrzési törekvések e jelentős állo-
mását követően fonódott szorosan össze a három szó:
Debrecen – Nagyerdő – Természetvédelem.

Az egyes sorszámú védett területhez tartozó észrevételek
számos üzenetet hordoznak magukban. A Nagyerdő
északkeleti sarkában kijelölt viszonylagosan nagy, össze-
függő és idős szil-nyár elegyes tölgyesből kiűzték a fej-
szét, a kiszáradt fákat csak feldarabolva vihették az út
mellé. A tuskózást pedig megtiltották.

Az arra érdemes növényfajok áttelepítése már akkor sem
volt ördögtől való cselekedet. Az árokkal körbevett
területről, „a nagy város közelsége (közönsége) a tetsze-
tősebb növényfajokat kiirtotta: erre a védett helyre a szom-
szédos erdőkből vissza vannak telepítve a kipusztult fajok.”

Nem lehet véletlen, hogy az egy napon bejegyzett har-
mincöt tételből, ezt sorolták legelőre. Elsők között az
elsőt, a debreceni Nagyerdőt…

ontyvirág
Kontyvirág
K K ontyvirág
107