Page 104 - Debreceni Erdős könyv
P. 104
A Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület 1934.évi jelentése Az 1935-ben megjelent IV. tör-
szerint már létezik a Nagyerdőn egy 60 holdas természeti vénycikk rendelkezései alap-
emlékként nyilvántartott terület. E bejelentést a közgyű- ján a javaslatokat kiegészí-
lésen Tikos Béla erdőmester tette. tették a természeti érték nevé-
Mindezt örömmel, elégtétellel és megnyugvással üd- nek és tartalmának megjelölé-
vözölték a természet barátai, akiknek kutatásai és leírásai sével, a föld- és erdőhasználati
alapozták meg az oltalom szükségességét. Többek között korlátozásokkal, valamint a
Soó Rezső, Boros Ádám, Máthé Imre, Hankó Béla, Nagy szükséges kerítések, jelzőtáb-
Jenő, Rapaics Raymund, Tamássy Géza, Tikos Béla, Tuzson lák, határjelek, stb. felállításá-
János munkáját segítette Krall János miniszteri tanácsos, nak szükségességével és költ-
akkori debreceni erdőigazgató. ségvetésével is.
Soó Rezső Boros Ádám Máthé Imre Rapaics Raymund Tamássy Géza Hankó Béla Tuzson János Tikos Béla Nagy Jenő
Az erdőigazgatóság kapott olyan feladatot is, hogy a hosz-
szútűs fenyők, az egyhajú földike (egyhajúvirág), a tavaszi
hérics és a páfrányfélék kipusztulásának megakadályo-
zására, azok lelőhelyeinek védelmére tegyen javaslatot.
Ennek kapcsán merült fel a gúthi templomrom és a vár-
hegyi megállónál a páfrányos vasúti bevágás védelme is.
Amíg az előkészületek folytak, addig a felsorolt növények
utcai árusítását a város korlátozta. Csak jogos szerzést
igazoló bizonyítvány birtokosa adhatta, vehette, szállít-
hatta azokat. Magyar nőszirom
102