Page 81 - Debreceni Erdős könyv
P. 81

Domokos Márton
                                                                 főbíró



                        1745-ben döntött a város elöljárósága a Nagyerdő szigo-        1822-ben létesült az első faiskola, ahol a nevelt cseme-
                        rúbb  védelméről,  „hogy  jobban  conserváltassék,  árokkal    tékkel  megteremtették  a  mesterséges  felújítások  hát-
                        kellene körülvenni.” Néhány éven belül elkészült az erdőn      terét. Később szinte minden erdőbirtokon szakítottak fa-
                        körbefutó egy öl széles és öt láb mély árok. Az erdőn át-      iskolára  területet.  Azokban  és  az  erdőőri  lakásoknál  is
                        vezető országutat elkerülő irányba terelték. Ezt követően      neveltek csemetét. Még abban az évtizedben az északi
                        szekerekkel csak nappal és csak az északi (pallagi) és a déli   legelőkről  érkezett  futótűz  pusztított  az  erdőn. Akkora
                        (nagyerdei)  kapun  keresztül  lehetett  bejutni  az  erdőre.    területen veszett oda a tölgyes, hogy hat évre osztották
                        Néhány éven belül Apafáját, majd az összes erdőbirtokot        szét a megsült, elszenesedett fák kivágását.
                        is körbeárkolták. A nagyerdei kapu és parkajtó mellett álló       Török Pál erdőmester 1868-ban ad számot a Nagyer-
                        házikó volt a cédulaház. A fogatosoknak a facédulát ott        dőről. Területe 2346 hold, amelyből 137 hold tisztás, 2208
                        kellett leadniuk.                                              hold pedig erdő. „Az úgynevezett Nagyerdő mint a város-
                                                                                       hoz legközelebb álló és legjobb talajú erdő, hogy nagyobb-
                        Az erdők fái sokféle feladat teljesítését segítették. 1746-    szerű épületi fákat és hid-deszkákat szolgáltathasson úgy a
                        ban Domokos Márton főbíró átépíttette a hortobágyi fa-         város, mint magánosok szüksége fedezésére, 120 éves for-
                        hidat, a folyóra malmokat emeltetett. Új tantermeket épí-      dában mint szálerdő kezeltetik”.
                        tett  a  kollégiumhoz  és  templomot  az  ispotályhoz.  Az         Az  1879-ben  megjelent  erdőtörvény  nemcsak  a  le-
                        építkezésekhez az értékes szerfák Ohatról és a Nagyerdő-       geltetés  ügyét  rendezte,  hanem  lefektette  az  erdő-
                        ről kerültek ki.                                               gazdálkodás  szabályait  is.  Az  erdőbirtokosoknak  olyan
                           1819-ben Debrecen Tanácsa  „A Nagyerdő és más erdő-         üzemtervet kellett készíteniük, amely a faállomány korára
                        ségek gazdálkodását szabályozó Erdészeti utasítás"  című       és  a  felújítás  menetére  támaszkodva  meghatározta  az
                        kiadványában  „díszkert”-ként  említi  az  erdő  díszfákkal    évente kivágható terület nagyságát és az onnan származó
                        szegélyezett sétányos részét.                                  faanyag mennyiségét.


                                                                                                                                              79
   76   77   78   79   80   81   82   83   84   85   86