Page 81 - Debreceni Erdős könyv
P. 81
Domokos Márton
főbíró
1745-ben döntött a város elöljárósága a Nagyerdő szigo- 1822-ben létesült az első faiskola, ahol a nevelt cseme-
rúbb védelméről, „hogy jobban conserváltassék, árokkal tékkel megteremtették a mesterséges felújítások hát-
kellene körülvenni.” Néhány éven belül elkészült az erdőn terét. Később szinte minden erdőbirtokon szakítottak fa-
körbefutó egy öl széles és öt láb mély árok. Az erdőn át- iskolára területet. Azokban és az erdőőri lakásoknál is
vezető országutat elkerülő irányba terelték. Ezt követően neveltek csemetét. Még abban az évtizedben az északi
szekerekkel csak nappal és csak az északi (pallagi) és a déli legelőkről érkezett futótűz pusztított az erdőn. Akkora
(nagyerdei) kapun keresztül lehetett bejutni az erdőre. területen veszett oda a tölgyes, hogy hat évre osztották
Néhány éven belül Apafáját, majd az összes erdőbirtokot szét a megsült, elszenesedett fák kivágását.
is körbeárkolták. A nagyerdei kapu és parkajtó mellett álló Török Pál erdőmester 1868-ban ad számot a Nagyer-
házikó volt a cédulaház. A fogatosoknak a facédulát ott dőről. Területe 2346 hold, amelyből 137 hold tisztás, 2208
kellett leadniuk. hold pedig erdő. „Az úgynevezett Nagyerdő mint a város-
hoz legközelebb álló és legjobb talajú erdő, hogy nagyobb-
Az erdők fái sokféle feladat teljesítését segítették. 1746- szerű épületi fákat és hid-deszkákat szolgáltathasson úgy a
ban Domokos Márton főbíró átépíttette a hortobágyi fa- város, mint magánosok szüksége fedezésére, 120 éves for-
hidat, a folyóra malmokat emeltetett. Új tantermeket épí- dában mint szálerdő kezeltetik”.
tett a kollégiumhoz és templomot az ispotályhoz. Az Az 1879-ben megjelent erdőtörvény nemcsak a le-
építkezésekhez az értékes szerfák Ohatról és a Nagyerdő- geltetés ügyét rendezte, hanem lefektette az erdő-
ről kerültek ki. gazdálkodás szabályait is. Az erdőbirtokosoknak olyan
1819-ben Debrecen Tanácsa „A Nagyerdő és más erdő- üzemtervet kellett készíteniük, amely a faállomány korára
ségek gazdálkodását szabályozó Erdészeti utasítás" című és a felújítás menetére támaszkodva meghatározta az
kiadványában „díszkert”-ként említi az erdő díszfákkal évente kivágható terület nagyságát és az onnan származó
szegélyezett sétányos részét. faanyag mennyiségét.
79