Page 86 - Debreceni Erdős könyv

Az erdőbe érkezett város

A 18–19. századforduló táján a cívis nép kezdte
átrendezni Nagyerdő ősi, hagyományos használati
rendjét. A várost uraló rekkenő nyári hőség elől egyre
szívesebben találtak menedékre a hatalmas fák árnyas
lombjai alatt. A kollégiumi tanárok vezérletével a diák-
ság is szívesen időzött itt, a „természet tágas tanter-
mében”.

Világot járt emberek bátran mondták, mondják el más-
hol mit láttak, mit tapasztaltak. Geötz Ferenc királyi
biztos már 1794-ben javasolta, a Nagyerdő leglátoga-
tottabb déli részét alakítsák át parkerdővé és ott épüljön
a közönség számára mulatóhely.

A szabad királyi város építkezéseit, gazdálkodását felü- Az erdő kapujában fúrással feltárt artézi kút megnyitotta a
gyelő, az erdők használatát élesen kritizáló, utcarende- további lehetőségek tárházát. Bek Pál királyi biztos a bővi-
zést és fásítást kezdeményező biztos javaslatait akkor zű vízforrásra alapozva szorgalmazta közfürdő és vigadó
még elvetették. Úgy vélte az elöljáróság sétára az erdő így építését. Az Egerből Debrecenbe települt Povolny Ferenc
is alkalmas, nem kell megteremteni a kétes elemek gyüle- építőmester az udvari kamara tervei szerint készült épüle-
kezőhelyét. Nincs is igény a mulatozásra, a cíviseknek a tet 1826-ban fejezte be. A század közepére a vigadó és
kerti vagy szőlészkedő szöszmötölés ad kikapcsolódást. parkerdei környezete divatos kiránduló-, találkozó- és
A városvezetés nyakába ültetett udvari ember beosztásá- szórakozóhellyé vált. A klasszicista stílusú vigadó- és für-
nak vagy valóban a javaslatok merész újszerűsége (miért dőház sokszori átalakítást követően napjainkban is
nem mi találtuk ki?) váltotta ki a legyintő lekicsinylést, ma Nagyerdei Vigadó néven várja vendégeit.
már kibogozhatatlan…
Azonban az bizonyos, hogy a lélekszám növekedése
azt hozta, hogy a Kút, Nyíl, Homok utca helyén álló telke-
ket 1815-ben a városárok északra helyezésével a város
bekebelezte, s ezzel a szeretett Nagyerdő a városkapuhoz
fél kilométerrel közelebb került.
A városhoz közeli erdőrészen sétányok nyíltak, azok
mellé fenyő- és más díszfákat ültettek. Ami így kialakult,
azt „díszkertként” kezdték emlegetni.

Nagyerdei Vigadó
84