Page 127 - A debreceni városháza törtenete

Szabó Magda (1917-2007)

Szabó Magda, a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, Debrecen
szülötte volt. A városból elkerülve továbbra is szoros kapcsolatban maradt Debrecennel,
hiszen műveinek gyakran visszatérő színhelye volt a cívisváros. Az Ókút című önéletrajzi
írásában sorra veszi gyermekkorának legfontosabb helyszíneit, köztük a városházát is.
Itt dolgozott ugyanis édesapja, Szabó Elek városi tisztviselőként, aki időnként magával
vitte az élénk fantáziájú, mindenre fogékony kislányt.

„Itt állt a Városháza is, a Nagytemplom és a Kollégium után a harmadik legjelentősebb
épület, amelyet azért kedveltem, mert ide gyakran felvittek, nemcsak azért, hogy ott
dolgozó apámat láthassam, hanem hogy megmutassák nekem a bárányt. A bárány
a városcímert ábrázoló nagy festményen, a bejárattól jobbra nyíló lépcsőház falán
volt látható, míg pici voltam, magasra emeltek, hogy megcirógathassam. Az állatról,
mely patájában sávos lobogót tartott egy pálmafa mellett, senki sem közölte, hogy az
voltaképpen Krisztus, hát nekem csak bárányka volt, méghozzá elég nyomorúságos
körülmények között élő, mert hát miféle élet az egy báránynak, hogy lobogót fogjon,
ahelyett, hogy legelne.

Később, már íróként, magam is meglepődtem, milyen gyakran visszatér szimbóluma-
im közt a báránykép, mint összefoglalója mindannak, ami mögöttem maradt, szülővá-
rosom emlékeinek, magának a gyermekségnek.” (Szabó Magda: Ókút)

Debreceni felhőtlen gyermekéveit szüleinek köszönhette, akik játékos derűvel meg-
áldott, művelt emberek voltak, akik nem a hagyományos polgári szellemben nevelték:
nem korlátozták, csak civilizálták…

126. o.: Szabó Magda szülei Füvészkert utcai házának ablakában, 1940-es évek eleje

126 127