Page 49 - A debreceni városháza törtenete

Az új városháza megvalósítása is Bek Pál királyi biztossá kinevezését követően válha- Az új városháza tényleges megvalósítása első évének az 1821. évet tekinthetjük. Bek Pál
tott valósággá. A szabad királyi város működésének, gazdálkodásának, fejlesztésének a helytartó tanács tudtával és beleegyezésével ekkor kérte a városi tanácsot, határozza
felügyeletére rendelt komisszárius egyéni érdeke összetalálkozott azzal az 1800-ban meg az ő új egyemeletes sarokháza és azzal együtt a majdani Rózsa utca, illetve annak
elfogadott városi tervvel, hogy a leendő új városháza melletti Büdös közön teljes szé- másik oldalán a leendő új városháza helyét. A földmérő mérnök királyi kamarás végül
lességű, rendezett utca, a későbbi Rózsa utca létrejöjjön. Ugyanis a Büdös köznek az kissé eltért a „kimutatott” építési vonaltól, amikor maga jelölte ki leendő háza alapvo-
ősi városházával átellenes oldalán eladóvá lett Margitai-házat 1818-ban – a városi elő- nalát, és azzal módosította a szélesítendő utca és a leendő városháza helyzetét is.
vételi jog ellenére, jelentős bonyodalmak közepette – neki sikerült tulajdonába venni.
A megszerzett telkén azonnal lebontatta a régi földszintes házat, mert elhatározott Miután az udvari kamara is elismerte, hogy a régi székház épületei menthetetlenek,
szándéka volt a telket, annak északi szomszédjával, anyósa, felesége és sógornője tel- az Országos Építészeti Igazgatóságon elkezdődött az új városháza tervezése. A legko-
kével egyesíteni. Oda tervezte el a majdani városházáéhoz hasonlóan négy széles ut- rábbi, 1821 augusztusi dátummal, Szabó István gyakornok aláírásával fennmaradt rajz
cával keretezett új háztömb, a mai Tisza-palota építési helyét. a leendő épületnégyszög egy részét, a keleti szárny szintenkénti alaprajzait és a met-
szetét ábrázolja. Láthatók az épületszakasz pincéjében és a földszinten a mindentől
elzárt börtönhelyiségek, az emeleten a többi szárnyon is végigfutó körfolyosóhoz csat-
lakozó szakasza és az onnan nyíló irodák.

Az idősorrendben következő tervlapok is ugyanott, a magyar királyi állami építészeti
főigazgatóságnál készültek 1821 decemberében. A „Gezeichnet durch Franz Kaufmann”
(Rajzolta Kaufmann Ferenc) aláírással fennmaradt dokumentumokon a négyutcás új
székház teljes pinceszintje, a földszint, az emelet helyiségei és a tetőszerkezet, továb-
bá a metszet és a homlokzat láthatók. Érdekesség, hogy a metszet és főhomlokzat – a
keleti szárny kivételével – nem mutatja az alaprajzban teljesen kidolgozott pinceszin-
tet. Az emeleti helyiségek elrendezésének alternatív vagy utólagos módosítás szerinti
megoldásait beragasztott és kihajtható rajzrészek mutatják. A Kaufmann-féle tervek
alapján 1822 júliusában a bécsi császári és királyi „Hofbaurathe” készített – aláírás nél-
küli – új főhomlokzati terveket, amelyekről szintén hiányoznak pincére utaló ablakok.

Az építkezés első ütemének indítása előtt a majdani ház helyét kellett kialakítani, meg-
tisztítani, ezért 1822-ben bontásra licitálták az udvarban kiürített, alacsony, egyeme-
letes, alápincézett tömlöcházat. A falazatok jobb tégláit eladták, a törmeléket a főutca
feltöltésére használták, és az épület alól kikerült „jó zsíros föld” – Bek Pál „comissarius”
utasítására – a Paptava feltöltésére, a leendő botanikus kertbe került, ahol, évszázad-
dal később a Déri tér és a Déri Múzeum jött létre.

Székely Árpád és Mendlik Oszkár: A Tisza palota és a városháza, 1896

48 49