Page 47 - A debreceni városháza törtenete

A klasszicista városháza

megvalósítása

A Debrecent 1802-ben és 1811-ben pusztító óriási tűzvészek újból sürgetően vetették fel,
hogy az 1774-ben, 1785-ben és 1799-ben kiadott „Tűz ellen való rendeléseket” szigorúan
be kell tartatni. A nehezen éghető építőanyagok kötelező használatának a portákon
összevissza álló építmények rendezésének, a szabályozatlanul girbegurba utcák mi-
előbbi kiegyenesítésének hosszabb távú feladatai mellett szigetszerű háztömbök ki-
alakításával is igyekeztek gátat szabni egy esetleges újabb tűzvész tovaterjedésének.
A városközpontban a leégett kollégiumi főépület és a szintén elpusztult Nagytemplom
között nem engedték újra felépíteni a lakóházakat. Helyükön előbb piactér, majd évti-
zedek múlva az Emlékkert jött létre.

A főutca keleti felén két teljesen új épülettömb alakult ki a 19. század első felében. Sor-
rendben az egyik az egyemeletes Bek-ház – később Degenfeld-ház, majd a második
emelet ráépítésétől Tisza-palota –, míg a másik a szintén a 19. sz. első felében megvaló-
sult új városháza épületnégyszöge volt. Négy széles utcával keretezett építési helyüket
a környező házak lebontásával, új utcák megnyitásával alakították ki. A környék telek-
szerkezetének megváltoztatását, vele a régóta szükséges rendezéseket Bek Pál (1758–
1827) mérnök, Debrecen királyi biztosa (1817–1827) hathatós tevékenysége gyorsította fel.

46. o.: Debrecen főutcája a városházával, 1873 körül

46 47