Page 52 - A debreceni városháza törtenete
P. 52

Az új városházára vonatkozó első, mindenre kiterjedő részletességű közgyűlé-
                         si döntéseket, a kamarához küldött felterjesztés szövegét Debrecenben, az 1823.
                         május 20-án Bek Pál királyi biztos „Elől Űlése alatt” tartott tervtárgyaláson hatá-
                         rozták meg. Akkorra az ősi városháza állapotát az Udvari Kamara megbízásából
                         Debrecenbe érkezett Heyne Ferenc építészeti főigazgatósági „geometra” felmérte.
                         Megállapítása után – miszerint „a’ régi Város Házának reparátiója egyátaljába
                         lehetetlennek esmertetett vólna meg” –, megtárgyalták és nagyobb részben el is
                         fogadták a „Felsőbb Helyekről le küldött” terveket, az új székház helyiségeinek
                         elrendezését, funkcióját. A döntés alapja a Debrecenbe érkezett rajzok vizsgála-
                         tával megbízott városi küldöttség május 15-én kialakított véleménye volt. A királyi
                         kamarához is elküldött megállapításaikban helyeselték a zárt udvar három utca
                         felé nyíló bejáratait, mondván: „ha a’ Nagy Piatz felől, Országos Vásárkor a’ Nép
                         őszve gyűlése miatt Kotsival bé nem lehetne a’ Kapúnn menni, akkor a’ két más
                         oldalokon hagyatandó kapukon szabadabb lessz a’ bejárás.” Egyetértettek azzal,
                         hogy a nagy tanácsterem, a hivatali helyiségek, a köz- és magánlevéltár elhelye-
                         zésére az emeletet, a rabok celláira és őrzőik szobáira a keleti szárny alsóbb „erős-
                         sebb és vastagabb falú” részét, a nyomda számára a földszint északkeleti sarkát
                         rendelték. Úgyszintén helyeselték, hogy a földszint további helyiségein a vám-
                         hivatal, a hivatali szolga lakása, a különböző pénztárak, tároló helyiségek osztoz-
                         nak, és a főutca, valamint a két oldalsó utca felől – az „Ótska Város Háza” szerinti
                         számban – 18 bérbe adható bolthelyiség szerepel a rajzokon.


                         A tárgyaláson bemutatott 1821. augusztusi tervrajzok jól mutatják, hogy a Város-
                         ház utca felőli keleti épületszárny, a „tömlöczház” szerkezete eltért a többi há-
                         rométól. Miután „a’ Rabok száma sokszor százann is fejűl van; ezeknek őrzésére
                         tőbb Legények kivántattnak”, az elhelyezésükhöz szükséges kapacitás kialakítá-
                         sához az udvar felé nyitott árkádos emeleti folyosóra szervezett helyiségek alatti
                         magasföldszintet és az alagsort összekapcsolták. Az őrző hajdúk szobáit és a ra-
                         bok zárkáit az emeleti irodáktól és a többi házrésztől elkülönítve alakították ki.
                         A kétszintes fogdarész udvari bejárata az épületszakasz közepén a magasföldszin-
                         ten, timpanonos előtetős teraszról nyílt, ahová kétoldalról felfutó lépcső vezetett.



                         53. o.: Városház utcai épületszárny, tömlöcház terve, 1821





          52                                                                                                                                                                                                                                                                     53
   47   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57