Page 60 - A debreceni városháza törtenete
P. 60

A harmadik építési fázis: elkészül az új városháza                                                                                              A klasszicista városháza alkotói



                         A Rózsa utcai kapuig elkészült székház további részeit, a Rózsa utcán még hiány-                                                                A debreceni városháza tervezőjének neve máig vitatott. A hosszú vajúdás után, 1844-
                         zó félszárnyat és a főutcai és a Kossuth utcai szárnyakat négy év múlva kezdhet-                                                                ben megszületett székházzal kapcsolatban a korszak egyetlen rangos építészét sem
                         ték építeni. Amikor 1839 júniusában engedélyt kapott rá a város, akkor még ott állt                                                             lehetett beazonosítani. A legkorábbi, 1821 augusztusi dátummal fennmaradt tervrajz
                         a megvalósítás útjában a roskatag városháza több épülete, amelyekben az 1834-ben volt                                                           Pesten, az Országos Építési Főigazgatóságon készült. Ezen a Városház utcai épületsza-
                         földrengés újabb károsításai ellenére végig 18 bérbeadott bolt üzemelt. A helyiségbér-                                                          kaszt mutató munkán a másolást végző gyakornok, Szabó István nevét látjuk. Az év
                         leteket 1839. november 1-jével mondták fel, és még abban a hónapban hozzá is kezdtek                                                            decemberében, szintén a főigazgatóságtól kerültek ki a teljes épületet ábrázoló tervek,
                         az ősi falak lebontásához. A négyéves időtartamra tervezett kivitelezésre Rachbauer                                                             amelyeket Kaufmann Ferenc mint rajzoló írt alá. Az 1822 nyarán, a bécsi császári és
                         József építőmesterrel szerződtek, aki valószínűleg az 1783-ban az egyik első városhá-                                                           királyi Hofbaurathe irodájából kikerült homlokzati rajzok névtelenek. A későbbi terve-
                         zatervet készítő pallér gyermeke lehetett. Povolny Ferenc „építnök” ezúttal a kivitelezés                                                       ken pedig Povolny Ferenc építőmester, majd Ságody József kamarai mérnök aláírása
                         felügyeletét látta el. Az építkezéshez szükséges építőanyagot, közte a „Basahalma me-                                                           azonosítható. A legutolsó, 1837. szeptember 20-i dátummal elkészült komplex épület-
                         getti vermeknél” égetett 2.865.000 db téglát, a „600 folyóölnyi gerendát a pádimen-                                                             rajzok alapján, amelyeket Povolny Ferenc építőmester írt alá, őt tartották a városháza
                         tum alá” a város adta. A beruházást a városi elöljáróság megbízásából Miklóssy Ferenc                                                           építészének. Munkáján újdonságnak látszott, hogy az 1823-ban alápincézetlen szerke-
                         polgármester, Simonffy Dániel és Nánásy Gábor szenátor, Vecsey József „népszószóló”,                                                            zettel elfogadott épületszárnyak alatt mélypincéket ábrázolt. Viszont ez a neki tulajdo-
                         Liszkay Sámuel földmérő és Beregszászy Pál „hitesmérnök” alkotta bizottság felügyelte.                                                          nított ötlet is mindössze visszatérés az 1821 decemberében Pesten készült, Kaufmann
                                                                                                                                                                         aláírású tervekhez, amelyek között pinceszinti alaprajz is szerepelt. Povolny valójában
                         Az építkezés közepette, 1842. augusztus 17-én, a főbejáratban, a „főlépcsőhöz közelebb                                                          a helyiségek elrendezését és az 1822-ben Bécsben kimunkált főhomlokzatot tervezte át.
                         eső dór-oszlop talpköve mellé, 4 lábnyi mélységben, az oszlopzatot összekötő falba                                                              Elképzeléseiből a szobakiosztás, „a főhomlokzat 9 + 5 + 9-es tagolódása, a középriza-
                         kőládácskát, s abban üvegcsőbe bujtatott emlékiratot” és korabeli pénzérméket tettek                                                            litot közrefogó falszakaszok emeleti architektúrája és az udvar negyed köríves sarok-
                         az utókor számára. Minden bizonnyal ezt a jeles évet örökítették meg a Kossuth utcai                                                            csatlakozásai” valósultak meg. Az építkezés legutolsó ismert terveit, a városháza há-
                         kapu fölé római számokkal felírt „MDCCCXLII” évszámmal. A következő év munkálata-                                                               rom, még hiányzó részét lefedő tetőzet és a főhomlokzat végleges megoldását Ságody
                         ira utal, hogy a Piac utcai főbejárat előtti árkád középső gömbsüveg boltozatán az „1843”                                                       József kamarai mérnök 1838 szeptemberében készült rajzai tartalmazzák.
                         évszám olvasható.
                                                                                                                                                                         Miután a korszak építészeit, építőmestereit tárgyaló szakirodalom sem Kaufmann Fe-
                         A három ütemben elkészült, összesen 19 évig elhúzódó beruházás végső befejezését                                                                renc, sem Szabó István nevét nem ismeri, így a városháza első, önálló tervezőiként nem
                         1844. szeptember 11-én jelentették be a közgyűlés előtt, de a főutcai piactér felől pillérek-                                                   jöhetnek számításba. Debrecen székházának építészeiről csak annyi tudható, hogy min-
                         kel alátámasztott, emeleti nagy tanácsteremben már 1844. május 8-án megtarthatták az                                                            den bizonnyal a pesti Országos Építési Főigazgatóság és a bécsi császári és királyi
                         1833 óta esedékes tisztújítást. A különlegesen ünnepélyes rendezvényt, Debrecen törté-                                                          Hofbaurathe munkatársai lehettek. A tőlük származó elképzeléseket dolgozta át Povolny
                         netének legelső nyilvános közgyűlését az új királyi biztos, Detrich Miklós kerületi tábla-                                                      Ferenc építőmester és Ságody József kamarai mérnök.
                         bíró nyitotta meg és Vámosy Károly, Debrecen főjegyzője mondott köszöntő beszédet.
                         A kétnapos tisztújítás során megválasztották az új városháza legfőbb tisztségviselőjét,
                         a főbírót, Poroszlay Fridrik személyében.





          60                                                                                                                                                                                                                                                                      61
   55   56   57   58   59   60   61   62   63   64   65