Page 64 - A debreceni városháza törtenete

Kossuth lakosztályának szobái a korai építési terveken még irodákként szerepelnek, de
nem ismert, valóban akként valósultak-e meg. Az északnyugati épületsarokban össze-
kapcsolódó „Nagy Vendég szoba”, „Fő Vendég szoba”, „3. Vendég szoba” és a kéthelyi-
séges konyha együtteséből álló szálláshelyet, feltehetően nem 1849 januárjában hozták
létre. A kormányzat Debrecenbe költözését elrendelő utasítás 1849. január 3-ai kéz-
hezvételét követően ugyanis mindössze 4 nap telt el január 7-éig, amikor megérkezett
Kossuth Lajos és családja, akik azonnal a városházán kaptak helyet. Az viszont bizonyos,
hogy a vendéglakosztály ezek után évtizedekig szálláshelyként szerepelt a leltárakban.

A helyiségek külön érdekessége, hogy Kossuth Lajos 1849. júniusi elutazása után éppen
három évvel, 1852 júniusában I. Ferenc József császár éjszakázott ugyanott debreceni
látogatásakor. Az uralkodó 1857 májusában, akkor már Erzsébet királynéval együtt szin-
tén a lakosztály vendége volt egy éjszakára. A király harmadik debreceni útján, 33 évvel
később, 1890-ben is ugyanott rendeztek be számára pihenőhelyet.

A debreceni önkormányzatiság működésének egyik jelképe, legfontosabb színtere,
a városháza emeleti tanácsterme, 1849 első félévében az Országos Honvédelmi Bizott-
mány együttes üléseinek adott helyet. A főutca felé öt ablakkal néző terem korabeli
berendezését a városháza helyiségeinek 1856-ban felvett leltárából képzelhetjük el.

A helyiség akkor deszkapadlós volt. A falakon látható portrékból arra következtethe-
tünk, hogy minden bizonnyal az 1857-es uralkodói látogatásra készülve ékesíthették
fel. A központi részen volt „dicsőségesen uralkodó Császárunk Ő felsége arcké-
pe aranyozott rámába foglalva.” A Nagytemplom felőli északi oldalon „Ferdinánd
Császár Ő felsége” és azzal szemben a Kossuth utcai falon a „Nádor Ö Fensége” arc-
képe díszítette a tanácskozás termét. A bútorzat viszont hasonló vagy ugyanolyan le-
hetett, mint korábban, mert az ősi városházán is hasonló elrendezéssel találkozhattunk.
A nagy terem közepén zöld posztóval bevont, „T” alakú, nagy tölgyfa asztalt ültek körbe
a tárgyaló partnerek. Az asztal „felső helyén” három, bőrrel és kék-fehér szövettel
bevont karszék állt. A „T” szárán körül 30 db bőrös karszék volt és volt még egy desz-
kalóca is. Kívül, a tanácsterem ajtaja előtti kis rész parkettázva volt, az oszlopos elő-
tér padlóját terméskő, míg körben a többi folyosóét négyzetes téglalapok burkolták.

A városháza tanácsterme, 1939

64 65