Page 63 - A debreceni városháza törtenete

A korszak helyi viszonyaira is jellemzően, az 1844-re, egy év híján két évtized alatt el-
készült városi székház egyedinek mondható. A részletmegoldások, éppúgy, mint a töb-
bi, akkoriban lefolyt debreceni középítkezésnél, itt is a kivitelező építőmestereknek,
Povolny Ferencnek, Rachbauer Péternek és Rachbauer Józsefnek, továbbá a beruházást
közvetlenül felügyelő városi tisztségviselőknek és tisztviselőknek köszönhetők.

A városháza a magyar forradalom sodrában

Debrecen legelső, eredetileg is a városirányítás céljaira készült közháza még alig volt öt-
éves, amikor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc különleges helyzetbe sodorta.
Már a méltóságteljes székház egyik első képi ábrázolását is a forradalom eseményeinek
köszönhetjük: a korabeli újság egy az udvarában lezajlott népgyűlésről szóló tudósítá-
sát rajzzal illusztrálta. Azon jól látszik a keleti szárny emeleti nyitott árkádsora és egy
négyoszlopos, kétereszes fedelű „szószék”, amely valójában az udvarról a tömlöcök fél-
emeletére vezető külső lépcső timpanonos előtetővel fedett terasza volt.

Debrecen 1849 januárjától féléven át az ország fővárosa, benne a városháza a szabad-
ságharc irányító központja lett, miután a hadihelyzet miatt, az országgyűlés 1848. de-
cember 31-én elfogadott határozatának megfelelően, Pestről Debrecenbe helyezték át
a parlament mindkét házát és a kormányzat, az Országos Honvédelmi Bizottmány
(OHB) székhelyét. A bizottmány hivatalát, és elnökének, Kossuth Lajosnak dolgozószo-
báit, szállását a debreceni városházán rendezték be. Az 1849. január 7-én Debrecenbe
érkező OHB elnök – a későbbi kormányzó – kvártélyát a Piac utcai épületszárny Nagy-
templom felőli végén, a jelenlegi polgármesteri és jegyzői irodahelyiségekben rendez-
ték be. Innen a középső traktusban lévő nagy tanácsteremig valamennyi helyiséget az
elnöki hivatal rendelkezésére bocsátották.

Népgyűlés „a városháza csinos udvarán” 1848. március 19-én

62 63