Page 113 - A debreceni városháza törtenete

Csanak József Piac utcai házához, ahol már várta felesége. Délután fényes lakomát rendez- mond, az helyén van. Itt mutatja meg Pákozdi és Pecze csikóslegény: hogy kell kika-
tek a tiszteletükre, ahol Jókai a következő szavakkal ürítette poharát Debrecen városára. nyarítani pányvával szabad ménesből a szilaj csikót. Itt látja Jókai a tündér, de hazug
délibábot, amelynek legszebbik leírását ebben az útirajzában találjuk. Itt figyeli meg
„És most, harmincöt év múlva, bizony nagy kerülővel, amihez képest Mózes bujdosá- a hajnalpercenést, a Nap támadását ötvenkétezer holdnyi pusztán. Itt bámul el Pákoz-
sa a pusztában valóságos kéjutazás, ismét visszajutottunk Debrecenbe, s találtunk a di csikóslegény adott szaván, aki megfogadta, hogy húsz álló esztendeig nem iszik bort
hajdani sárfészek helyén egy paloták városát, mely az igazi magyar világ, a nemzeti – és nem ivott, még a Jókai kedvéért sem…Itt beszéli el Jókainak egyik debreceni barátja
kultúra metropoliszának nevét érdemli meg, s találtunk egy haragos nép helyett olyat, két csikós párbaját, akik lóháton, segédek szeme láttára, bunkósbottal verekedtek
mely még az igazi király fejéről is letépte a koronát, és egy lelkesült népet, mely jóked- meg becsületkérdés miatt; az egyik összetörve maradt a gyepen. Íme, rábukkanunk
vében még a múzsák felkentjeit is megkoronázza.” (Székely Nemzet, 1884. január 29.) a Sárga rózsa forrására. Csakugyan, ennek a gyönyörű pusztai regénynek itt látja min-
den alakját, itt szedi minden színét, napját, levegőjét, délibábját, nyelvének minden
Az esti ünnepi előadásra zsúfolásig megtelt a színház, és Shakespeare Coriolanus című virágját Jókai, ezen az emlékezetes hortobágyi útján…” (Oláh Gábor: Jókai és Debrecen.
darabja előtt a művésznőnek aranykoszorút adtak át. Másnap díszebédet rendeztek Egyetértés, 1924. december 4.)
a tiszteletükre, este fáklyásmenet köszöntötte őket. Hazautazásuk előtt még ellátogattak
a Református Főiskolára, megnézték a Csokonai-szobrot és több küldöttséget is fogad- A Hortobágy híres muzsikusával, Rimóczy Lajossal közös fénykép is ekkor készült, ami-
tak. A három napos ünneplés olyan fényesre sikerült, hogy még sokáig emlegették, hogy kor huzamosabb időt töltöttek a pusztán.
itt és ekkor voltak a legboldogabbak.
Debrecen életében és halála után is mindig nagy becsben tartotta Jókait. Születésének
1889 májusában azért érkezett a városba, hogy adatokat gyűjtsön a Hortobágyról, az 100. évfordulóján, 1925. február 18-án például a város rendkívüli közgyűlésen jegyző-
Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben következő kötetébe. Az útra elkísérte fo- könyvben örökítette meg az író emlékét. Az évforduló alkalmából az iskolákban szüne-
gadott lánya, Jókai Róza is, férjével, Feszty Árpáddal. Május 20-án megnézték Debrecen telt a tanítás, a Csokonai Színház pedig este díszelőadás keretében áldozott Jókai Mór
főbb nevezetességeit. A városházán fogadta Simonffy Imre polgármester, elbeszélgettek emlékének. Temetésén Debrecen városa és a Csokonai Kör együtt helyezett el koszorút
a város fejlődéséről. Este a nagyerdei Dobos vendéglőben vacsoráztak, majd a Dalárda Magyarország legnépszerűbb írójának sírjára.
adott nekik szerenádot. (Bényei Miklós: Jókai Mór debreceni látogatásai. Hajdú-Bihari
Napló, 1975. február 16.)

Másnap, május 21-én látogattak ki a Hortobágyra:

„A város festeni való ötös fogatán indul a délibábos rónaságnak. Magyarázóul dok-
tor Deli Mátyás állatorvos szegődik mellé, aki valamikor reverendás barát volt, most
„apja” minden pusztákfiának. Tőle tanulja meg Jókai, hogy a juhász sohasem mond
igazat; a kondás megmondja az igazat, de goromba és rútul káromkodik; a csikós ma-
kacs és nem engedi magát kikérdeztetni; a gulyás becsülettudó, kevés beszédű, de amit

112 113