Page 112 - A debreceni városháza törtenete
P. 112

Csanak József Piac utcai házához, ahol már várta felesége. Délután fényes lakomát rendez-                                                       mond, az helyén van. Itt mutatja meg Pákozdi és Pecze csikóslegény: hogy kell kika-
                         tek a tiszteletükre, ahol Jókai a következő szavakkal ürítette poharát Debrecen városára.                                                       nyarítani pányvával szabad ménesből a szilaj csikót. Itt látja Jókai a tündér, de hazug
                                                                                                                                                                         délibábot, amelynek legszebbik leírását ebben az útirajzában találjuk. Itt figyeli meg
                         „És most, harmincöt év múlva, bizony nagy kerülővel, amihez képest Mózes bujdosá-                                                               a hajnalpercenést, a Nap támadását ötvenkétezer holdnyi pusztán. Itt bámul el Pákoz-
                         sa a pusztában valóságos kéjutazás, ismét visszajutottunk Debrecenbe, s találtunk a                                                             di csikóslegény adott szaván, aki megfogadta, hogy húsz álló esztendeig nem iszik bort
                         hajdani sárfészek helyén egy paloták városát, mely az igazi magyar világ, a nemzeti                                                            – és nem ivott, még a Jókai kedvéért sem…Itt beszéli el Jókainak egyik debreceni barátja
                         kultúra metropoliszának nevét érdemli meg, s találtunk egy haragos nép helyett olyat,                                                           két csikós párbaját, akik lóháton, segédek szeme láttára, bunkósbottal verekedtek
                         mely még az igazi király fejéről is letépte a koronát, és egy lelkesült népet, mely jóked-                                                      meg becsületkérdés miatt; az egyik összetörve maradt a gyepen. Íme, rábukkanunk
                         vében még a múzsák felkentjeit is megkoronázza.” (Székely Nemzet, 1884. január 29.)                                                             a Sárga rózsa forrására. Csakugyan, ennek a gyönyörű pusztai regénynek itt látja min-
                                                                                                                                                                         den alakját, itt szedi minden színét, napját, levegőjét, délibábját, nyelvének minden
                         Az esti ünnepi előadásra zsúfolásig megtelt a színház, és Shakespeare Coriolanus című                                                           virágját Jókai, ezen az emlékezetes hortobágyi útján…” (Oláh Gábor: Jókai és Debrecen.
                         darabja előtt a művésznőnek aranykoszorút adtak át. Másnap díszebédet rendeztek                                                                 Egyetértés, 1924. december 4.)
                         a tiszteletükre, este fáklyásmenet köszöntötte őket. Hazautazásuk előtt még ellátogattak
                         a Református Főiskolára, megnézték a Csokonai-szobrot és több küldöttséget is fogad-                                                            A Hortobágy híres muzsikusával, Rimóczy Lajossal közös fénykép is ekkor készült, ami-
                         tak. A három napos ünneplés olyan fényesre sikerült, hogy még sokáig emlegették, hogy                                                           kor huzamosabb időt töltöttek a pusztán.
                         itt és ekkor voltak a legboldogabbak.
                                                                                                                                                                         Debrecen életében és halála után is mindig nagy becsben tartotta Jókait. Születésének
                         1889 májusában azért érkezett a városba, hogy adatokat gyűjtsön a Hortobágyról, az                                                              100. évfordulóján, 1925. február 18-án például a város rendkívüli közgyűlésen jegyző-
                         Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben következő kötetébe. Az útra elkísérte fo-                                                            könyvben örökítette meg az író emlékét. Az évforduló alkalmából az iskolákban szüne-
                         gadott lánya, Jókai Róza is, férjével, Feszty Árpáddal. Május 20-án megnézték Debrecen                                                          telt a tanítás, a Csokonai Színház pedig este díszelőadás keretében áldozott Jókai Mór
                         főbb nevezetességeit. A városházán fogadta Simonffy Imre polgármester, elbeszélgettek                                                           emlékének. Temetésén Debrecen városa és a Csokonai Kör együtt helyezett el koszorút
                         a város fejlődéséről. Este a nagyerdei Dobos vendéglőben vacsoráztak, majd a Dalárda                                                            Magyarország legnépszerűbb írójának sírjára.
                         adott nekik szerenádot. (Bényei Miklós: Jókai Mór debreceni látogatásai. Hajdú-Bihari
                         Napló, 1975. február 16.)

                         Másnap, május 21-én látogattak ki a Hortobágyra:


                         „A város festeni való ötös fogatán indul a délibábos rónaságnak. Magyarázóul dok-
                         tor Deli Mátyás állatorvos szegődik mellé, aki valamikor reverendás barát volt, most
                         „apja” minden pusztákfiának. Tőle tanulja meg Jókai, hogy a juhász sohasem mond
                         igazat; a kondás megmondja az igazat, de goromba és rútul káromkodik; a csikós ma-
                         kacs és nem engedi magát kikérdeztetni; a gulyás becsülettudó, kevés beszédű, de amit








          112                                                                                                                                                                                                                                                                    113
   107   108   109   110   111   112   113   114   115   116   117