Page 109 - A debreceni városháza törtenete

[1853. július 4-én] a Magánlevéltár sem kerülhette ki a megkutatást és ekkor történt,
hogy a Magyar Koronának a Magánlevéltárban semmi nyoma nem találtatván, s ar-
ról más, a köztudomás szerint is, semmi ki nem tapogatódhatván, kivévén azt, hogy
1849-ik év elején, midőn Kossuth Lajos Debrecenbe jött, egy vasláda, midőn az akkori
kormány Debrecenből 1849. év május végével eltávozott, elvitetett, ennek következté-
ben a magánlevéltár pallózata feltöretett, úgy az előszobában volt vaskemence töké-
letesen széthányatott, de minden siker nélkül, mert itt sem a korona, sem az azt állító-
lagosan magában foglaló vasláda meg nem találtatott.” (Szabó István: A szent korona
Debrecenben 1849. Debreczeni Képes Kalendáriom, 1925.)

Az eredménytelen keresés miatt Orsovánál tovább folyt a kutatás, és 1853. szeptember
8-án szerencsére meg is találták a koronát és a koronázási jelvényeket. Ha nem így tör-
tént volna, örökre a Duna mélyén hevernének, ugyanis az 1970-es években a területet
a Vaskapu-erőmű építése során teljesen elárasztották.

Jókai Mór (1825-1904)

Jókai Mór 1849. január 8-án látta meg először a nagy alföldi mezővárost, amikor a kor-
mány Debrecenbe költözése miatt feleségével, Laborfalvi Rózával ő is a cívisvárosba
érkezett. „Farkasordító hidegben, gyékényes fakószekéren teszi meg nászútját fele-
ségével, keresztül a határtalan alföldi rónaságon.” (Oláh Gábor: Jókai és Debrecen.
Egyetértés, 1924. november 30.) Itt, a Piac utca 1914. számú házban béreltek egy bú-
torozott szobát. Kezdetben igen szűkösen éltek, Jókai maga vásárolgatott be a piacon.

109. o.: Barabás Miklós: Jókai Mór portréja, 1855

108 109