Page 110 - A debreceni városháza törtenete
P. 110

„Én korán reggel nyakamba kerítettem bundámat, kimentem a vásártérre, vásárol-                                                                  hatalmas méretű kofaasszonyai, gubás talyigásai, hamis deákjai, tudós tanárai, aki-
                         tam lábasokat, bögréket, főzőkanalakat; azután a hentes-, mészárosállásra, vettem                                                               ket az 1850-es évektől félszázadon át olyan sokszor s olyan kedves humorral mutat be
                         húst levesnek, karmonádlinak – azaz rövidkarajnak – valót, zsírt, szalonnát, kolbászt,                                                          regényeinek, novelláinak seregében.” (Bényei Miklós: Jókai Mór, a debreceni újságíró.
                         a kofaasszonyságoknál lisztet, hagymát, sárgarépát, petrezselymet, birsalmát, túrót,                                                            Hajdú-bihari Napló, 1975. február 9.)
                         a korcsmában egy üveg bort… Ezt mind hazavittem a szállásunkra. A szobánkban volt
                         egy belül fűtő kemence, annak a tüzénél az én feleségem (a magyar színművészet csil-                                                            A debreceni Csokonai Színház – akkor még Városi Színház – ünnepélyes megnyitására
                         laga) olyan szépen megfőzte az ebédet, négy tál ételt, egyiket a másik után, hogy én                                                            1865. október 7-én került sor. A nézőtéren helyet foglalt az egész ország író- és művészvilá-
                         soha életemben annál jobbat nem ettem. Milyen túrós csuszát tudott gyúrni Gertrudis                                                             ga, valamint a közélet kiválóságai. Jókai Mórt is meghívták, de elfoglaltságai miatt sze-
                         királyné!” (Jókai Mór: Az én életem regénye, 1912.)                                                                                             mélyesen nem tudott megjelenni. Ő írta viszont a Prológot, melyet felesége, Laborfalvi
                                                                                                                                                                         Róza szavalt el az ünnepség nyitányaként, majd eljátszotta a Bánk bán Gertrudis szerepét.
                         Az első napokban barátjának, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjának, Nyáry Pál-
                         nak segített a levelek fogalmazásában, majd az ő ajánlására a Közlöny című politikai lap                                                        1876. augusztus 17-én csak átutazott a városon, ha rövid időre is, de a város vezetői ven-
                         vezetésével bízták meg. Írásaiban - bármennyire lelkesen buzdított az önvédelmi harcra                                                          dégül látták az írót. A szívélyes fogadtatáson meghatódva Jókai megígérte, hogy hama-
                         - a mérsékelt, „józan” politika híveként békülékeny hangnemet ütött meg, ezért Kossuth                                                          rosan visszatér a városba.
                         február 11-én magához hívatta a városházán lévő hivatalába. Jókai ezután módosított
                         álláspontján, amiben a politikai események is jelentősen közrejátszottak. Ezt követően                                                          1882 májusában váltotta be ígéretét. A Petőfi Társaság ekkor tartotta első vidéki felolvasó
                         szóban és tettben egyaránt hűségesen szolgálta Kossuthot egészen a fegyverletételig.                                                            ülését, melyen Jókai elnökölt. Az írók és költők május 6-án érkeztek a városba. Az állo-
                                                                                                                                                                         máson nagy tömeg kíséretében Simonffy Imre polgármester köszöntötte a küldöttséget.
                         Jókai ezután megvált a laptól, kiadóként és felelős szerkesztőként február 27-én elindí-
                         totta az Esti Lapok-at. Az újságot a Városházán működő városi nyomdában nyomtatták                                                              A három napos program igen gazdag volt: nagyerdei kirándulás, esti fáklyásmenet, ban-
                         100 példányban, ami hamar el is fogyott. 83 szám jelent meg, az utolsó május 31-én. Ek-                                                         kett, színházi felolvasóest az első két napon. Május 8-án meglátogatta a Református
                         kor Jókai már nem lakott Debrecenben, ugyanis a Pesti Hírlap szerkesztése miatt április                                                         Főiskolát, a Kollégiumot, ahol többek között megnézte, hogy hogyan forgatták a tűzoltó
                         végén visszaköltözött a fővárosba. Búcsúcikkében ezt írta: „Isten megadá, hogy e hely                                                           diákok a gerundiumot. Délután Pallagra látogattak a Gazdasági Tanintézetbe, ahol Jókait
                         a magyar történelemben örökítve legyen a legnevezetesebb időszak emlékével.” (Esti                                                              felkérték, hogy kapáljon egy kicsit. Az író nem húzódozott, eleget tett a kérésnek. Cseré-
                         Lapok, 1849. május 31.)                                                                                                                         ben a parcellát elnevezték Petőfi parcellának, a benne termelt nemesített búzafajtát pedig
                                                                                                                                                                         Jókai búzának.
                         Az itt töltött négy hónap alatt számos élményt gyűjtött. Oláh Gábor szerint ekkor „rajzo-
                         lódtak lelkébe a szárazföldi hidas városnak görbe utcái, nagy temploma, Rákóczi-ha-                                                             Jókai negyedik alkalommal 1884. január 24-én látogatott Debrecenbe. Ekkor ünnepel-
                         rangja, deákrajokat bocsátó Kollégiuma, gyönyörű Nagyerdője, pókhasú, tokás cívisei,                                                            te a Csokonai Színház feleségének 50 éves színészi pályafutását. Az állomáson nagy-
                                                                                                                                                                         számú küldöttség várta, alispán, főispán, polgármester, püspök egyaránt megjelent és
                                                                                                                                                                         amikor leszállt a vonatról, lelkesen megéljenezték. Üdvözlő beszédet Simonffy Imre pol-
                                                                                                                                                                         gármester mondott, köszönő szavai után az írót a város ötös díszfogata vitte szállására,








          110                                                                                                                                                                                                                                                                     111
   105   106   107   108   109   110   111   112   113   114   115