Page 13 - A debreceni városháza törtenete

Igaz, ez a gazdagság Debrecen külső megjelenésén nem igazán látszott. Mezőváros A legvagyonosabb tíz-tizenöt kalmár emeletes kőháza a Piac utca északi részén épült,
volt, de külső arculata inkább egy óriási falura emlékeztetett a jobbára náddal fedett, melyek földszintjét boltoknak rendezték be, akár többet is, még bérbe is adtak belőle.
alacsony, sárral tapasztott, sövényfalú házak hosszú sora alapján. Emeletes házak ek- A boltokban asszonyok dolgoztak, a kalmárok feleségei, lányai, de gyakran a fiúkat is be-
kor még csak a Piac utcán fordultak elő, ezeket a tehetős kereskedő polgárok lakták. állították segíteni, hogy beletanuljanak atyjuk mesterségébe. A kereskedőcsaládok nagy
Általában helyben égetett téglából építkeztek, mert a nemesebb építőanyagért Tokaj- tiszteletnek örvendtek, megbecsült polgárai voltak annak a városnak, ahol a kalmárság
ba vagy Nagyváradra kellett menni. Nem is díszítették otthonukat különösebben, hi- Istennek kedves tevékenységnek, a lustaság és a tétlenség pedig bűnnek számított.
szen nem akarták a rablótámadások és fosztogatások miatt felhívni rájuk a figyelmet.
A 18. században az idegen katonaság miatt sem törekedtek erre, hiszen nagyon jól tud-
ták, hogy azok a jobb házakat foglalják el szállásul.
Debrecen látképe 1850 körül (Mike József szabólegény szabadulólevele)

12 13