Page 17 - A debreceni városháza törtenete

Debrecen ismert családjainak képviselői egymást váltották a tanácsban. Fizetést ugyan
nem kaptak, de e hivatalok tekintélyes jövedelmet hoztak a bírságpénzekből, illetve
hasznot a város gazdasági életének kézben tartásával. A városi tanács tagjai mester-
emberek, kereskedők, földművelő és állattartó gazdák voltak, akik a városuk javára vég-
zett szolgálatot nagy tisztességnek tartották. Hivataluk viselése mellett eredeti mester-
ségüket változatlanul folytatták.

A főbíró abszolút tekintélyt élvezett, lényegében élet és halál ura volt. Kálvin hű köve-
tőjeként szigorúan őrködött a város polgárainak mindennapjai és erkölcsei felett. Szol-
gálnia kellett a várost minden fizetség nélkül, meghozni a legnehezebb döntéseket. Ha
a vidéket ellenséges csapat dúlta, ő szövögette a megmaradás diplomáciai fonalát. Ha
kellett, követségbe is elment, pedig tudta, hogy ha a török vagy német hatalmasságnak
rossz kedve van, könnyen kijár a börtön, de még az is, hogy városi követként lefejezzék.

„Másnap a főbíró Ferenczi Péternek nyoma veszett, hónapokig senki nem tudta róla,
hogy él-e, hal-e, előkerül-e még valaha. Csak az őszön tért vissza a városba, a fel-
ismerhetetlenségig lefogyott, a haja teljesen kifehéredett, nyomorúságos állapotban
volt. Kiderült, hogy Castaldo nehéz vasra verette, és Debrecentől Gyuláig cipelte ma-
gával, ott megfenyegette, hogy a király katonáinak megsértése miatt akasztás vár rá,
aztán csak egyszerűen ottfelejtette a várbörtönben néhány hónapra.” (Bakóczy Sára:
A város és a rózsa)

Hol tanácskoztak a város elöljárói a középkorban? Biztosan nem tudjuk megmondani,
csak sejtjük, hogy az Anjouk korától kezdve bíráink ott székeltek, ahol a város gazdasá-
gi élete a legélénkebben lüktetett, tehát a mai Nagytemplom környékén. Itt állt egykor
a gótikus Szent András templom, melyet vizesárok vett körül, itt volt a piactér, a feren-
cesek kolostora és a földesúr kastélya. A város vezetőinek önálló hivatali épületéről
nem maradtak feljegyzések, valószínű, hogy a mindenkori bíró lakhelyét használták
e célra. Hogy innen mikor költöztek át a Piac utca 20. szám alá, csak feltevéseink vannak.

17. o.: Faragott reneszánsz karosszék a városháza régi berendezéséből, 1694

16 17