Page 15 - A debreceni városháza törtenete

Közigazgatás

A város igazgatását – az 1552. évi önkormányzati szabályrendelet szerint – a bíró, a 12 es-
küdtbíró és a 66 tagú szenátus végezte, akiket a Felső- és Alsójárásból egy évre válasz-
tottak. A hivatalba lépőknek esküt kellett tenniük. Megfogadták a város és a lakosok
javainak gondos őrzését, hogy sem barátság, sem rokonság által nem lesznek befolyá-
solhatóak, a közjóért való önfeláldozást, a megvesztegethetetlenséget és a város pénz-
ügyeinek tiszta kezelését. Az ő tevékenységüket a jól tagolt hivatali apparátus, illetve
a város alsóbb igazgatási egységeinek vezetői, az utcabírák segítették. A magisztrátus
egységes akarattal hozta meg határozatait. Gyakorolta az igazságszolgáltatást, beszed-
te az adókat, meghatározta a város munkarendjét, felügyelte a céheket, a kereskedés
ügyes-bajos dolgait.

A tanács rendkívül stabil, állandó vezető testület volt, tagjai a közért dolgozó, ismert
családok, személyiségek közül kerültek ki. A legnagyobb tekintélynek örvendő egyé-
niségeket pedig főbírónak is megválasztották.

14. o.: Juhos Ferenc debreceni főbíró aranygyűrűje, 1641

14 15