Page 21 - A debreceni városháza törtenete
P. 21

Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idejében Debrecen tovább gazdagodott vagyon-
 ban és lélekszámban egyaránt. Ekkor épült fel a 64 évig füstös romokban heverő öreg
 templom, amely egykor a környék legszebb, legnagyobb temploma volt égbe törő tor-
 nyával, karcsú támpilléreivel, színes üvegablakaival.

 Szélesedett a tanács hatásköre is, megszaporodtak a városigazgatás feladatai, a bíró-
 ból és az esküdtekből álló tanács kinőtte a közigazgatás székházát. A további bővítés-
 re viszont csak közel 60 év múlva került sor, amikor a dél felől határos emeletes ház
 tulajdonosát, Keczeli Sámuelt, ama szörnyű bűn miatt, hogy foglyul ejtett egy törököt
 és eladta rabszolgának, fej- és jószágvesztésre ítélték. A Piac utcai fél házat 1639-ben
 Debrecen város kapta meg három és fél boltjával együtt. A városi tanács egy hónappal
 később a ház másik felére is megalkudott Keczeli Sámuel édesanyjával. Ezzel végérvé-
 nyesen is egy hétablakos emeletes házzal bővült az ősi városháza területe.

 A Cegléd (mai Kossuth) utcáig azonban még két ház volt, amelyek magánemberek tulaj-
 donában voltak. Ezeket a város mindenképpen meg akarta szerezni, csak az adandó
 alkalomra várt. Az egyiket egy év múlva vette meg nemes Fekete Miklóstól, aki Kas-
 sára költözött, a másikat, a Tolnai-palotát 1696-ban, amikor a tulajdonosok örökösök
 nélkül meghaltak. A palota elnevezést magassága és külleme miatt kapta, hiszen az
 emeletes ház a korabeli közönséges polgári házaktól eltérően gondosabban megmun-
 kált épület volt.


 Az „ősi” városháza tehát 166 év leforgása alatt öt polgárház összeépítése által jött lét-
 re. Az épületegyüttesről 1787-ből maradt fenn a legkorábbi alapos felmérés, melyet
 Kováts György geográfus készített. De ki is volt ez a „juratus civitatis geometra”? Deb-
 recenben a 18. század második felében valójában két Kováts Györgyről tudunk, akik
 jelentős mérnöki munkákat végeztek. Az idősebb Kováts Györgynek számos térképe
 készült 1750 és 1785 között Debrecenről és környékéről, melyek a mai napig megte-
 kinthetők a vármegyei levéltárban.




 21. o.: A Tolnai palota városi tulajdonba jegyzése 1696-ban







 20                                                                                                                                 21
   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26