Page 20 - A debreceni városháza törtenete

Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idejében Debrecen tovább gazdagodott vagyon-
ban és lélekszámban egyaránt. Ekkor épült fel a 64 évig füstös romokban heverő öreg
templom, amely egykor a környék legszebb, legnagyobb temploma volt égbe törő tor-
nyával, karcsú támpilléreivel, színes üvegablakaival.

Szélesedett a tanács hatásköre is, megszaporodtak a városigazgatás feladatai, a bíró-
ból és az esküdtekből álló tanács kinőtte a közigazgatás székházát. A további bővítés-
re viszont csak közel 60 év múlva került sor, amikor a dél felől határos emeletes ház
tulajdonosát, Keczeli Sámuelt, ama szörnyű bűn miatt, hogy foglyul ejtett egy törököt
és eladta rabszolgának, fej- és jószágvesztésre ítélték. A Piac utcai fél házat 1639-ben
Debrecen város kapta meg három és fél boltjával együtt. A városi tanács egy hónappal
később a ház másik felére is megalkudott Keczeli Sámuel édesanyjával. Ezzel végérvé-
nyesen is egy hétablakos emeletes házzal bővült az ősi városháza területe.

A Cegléd (mai Kossuth) utcáig azonban még két ház volt, amelyek magánemberek tulaj-
donában voltak. Ezeket a város mindenképpen meg akarta szerezni, csak az adandó
alkalomra várt. Az egyiket egy év múlva vette meg nemes Fekete Miklóstól, aki Kas-
sára költözött, a másikat, a Tolnai-palotát 1696-ban, amikor a tulajdonosok örökösök
nélkül meghaltak. A palota elnevezést magassága és külleme miatt kapta, hiszen az
emeletes ház a korabeli közönséges polgári házaktól eltérően gondosabban megmun-
kált épület volt.

Az „ősi” városháza tehát 166 év leforgása alatt öt polgárház összeépítése által jött lét-
re. Az épületegyüttesről 1787-ből maradt fenn a legkorábbi alapos felmérés, melyet
Kováts György geográfus készített. De ki is volt ez a „juratus civitatis geometra”? Deb-
recenben a 18. század második felében valójában két Kováts Györgyről tudunk, akik
jelentős mérnöki munkákat végeztek. Az idősebb Kováts Györgynek számos térképe
készült 1750 és 1785 között Debrecenről és környékéről, melyek a mai napig megte-
kinthetők a vármegyei levéltárban.

21. o.: A Tolnai palota városi tulajdonba jegyzése 1696-ban

20 21