Page 27 - A debreceni városháza törtenete

A hivatal az emeleten működött, ahová széles,
nyikorgó falépcső vezetett. A kis tanácsterem
a Tolnai-ház sarokszobájában, a főtanácsterem
pedig a Tar-háznak a Piac utcára néző egyik
legnagyobb szobájában volt. De ez a helyiség
sem volt túl nagy, körülbelül 5x12 méter terü-
letű, ami kevés kényelmet nyújtott. A tanácste-
rem közepén irdatlan nagy tölgyfa asztal kö-
rül, melyet zöld posztóval takartak le, tizenkét
faragott diófa szék sorakozott a tizenkét es-
küdtbírónak, a fal mentén további ötvennégy
szék, így foglalt helyet a hatvanhat szenátor,
ha fontos ügyben döntést kellett hoznia a ma-
gisztrátusnak. Falai szép fehérek voltak, de
a város címere mellett csak egy rámás Justitia
kép függött rajta, többet nem tűrtek meg a pu-
ritán vallású városatyák. A lajstromkönyvek-
nek, a nótárius papirosainak, a faszekrény
adott helyet.

Itt szorongott a főbíró tehát az ezüstvégű bot-
tal járó tizenkét esküdttel és a szenátorokkal,
itt szorgoskodtak a nótáriusok, a prokurátorok,
az inspektorok és a többi tisztviselő. A mellet-
te lévő teremben „gyülekeztek fel délutánon-
kint az utcakapitányok és tizedesek, akik gör-
csével lefordított vékony pálcáikkal mentek
fel az úgynevezett parolára, a napi parancs
meghallgatására, mely felől őket a város bírá-
ja értesítette” - írta Szűcs István 1871-ben.

A debreceni új városháza emeleti terve,
Franz Kaufmann, 1825

26 27