Page 41 - A debreceni városháza törtenete

Az új városháza első tervjavaslatát a tanács felkérésére Hoffmann József váradi építő-
mester készítette 1783-ban. A terv az új épületet a meglévő telkeken „U” alakban alakí-
totta volna ki klasszicizáló későbarokk stílusban. Javaslata valószínűleg azért nem nyer-
hette meg a városvezetők tetszését, mert az épület alig volt nagyobb az eredetinél, így
csak átmeneti megoldás lehetett volna közigazgatási székházként. Az udvari kamarához
négy esztendővel később, 1787-ben a város mérnöke, Kováts György rajzát terjesztették
fel. Azon az ősi épületegyüttes elrendezését látni, és azt is, miképpen javasolnak bon-
tásokat, átalakításokat. Ez az elképzelés ugyanúgy nem valósult meg, mint az 1793-as,
Rachbauer József építőmestertől származó új városháza terv, mert az Udvari Kamara
továbbra sem járult hozzá a régi házak bontásához és új városháza felépítéséhez.

1800-ban azonban már halaszthatatlannak tűnt az építkezés, ugyanis összeomlott
a Cegléd (Kossuth) utca felőli Tolnai-palota néhány emeleti szobája, az északi oldali Tar-
ház falai pedig megrepedtek.

A városvezetők a hírt hallva gyorsan összeültek, és az 1800 júliusában tartott gyűlésen
döntést hoztak egy új, alkalmatos és elegendő nagyságú városháza építéséről: az eme-
letig elsalétromosodott roskadozó falakat megtartani nem érdemes, megjavítani nem
lehet, helyükön új városházát kell felépíteni. „A debreczeni nagy templom és a piaczsor egy része” 1880 előtt

A tűzesetek tapasztalatain okulva kimondták azt is, hogy az épületet egy esetleges tűz-
vész terjedésének megakadályozására négy széles utcával körbe kell venni. E célból meg csaptak fel. Akkor már hetek óta rekkenő hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan tovarö-
kell venni a Cegléd utca felől szomszédos Maleczky-házat, amely helyén a későbbi Vá- pítette a lángokat, hogy körülbelül 5 óra alatt 1500 épületet hamvasztott el. A város több
rosháza utcát meg lehet nyitni. Ugyancsak ekkor döntik el, hogy a „paplanos szín” lebon- mint harmada leégett, így a Szent András templom is a Verestoronnyal és a Kollégium-
tásával és annak északi szomszédja, Margitay György szenátor telkeinek rendezésével mal együtt. A jegyzőkönyvben olvasható, hogy Rákóczi György nagy harangja a földre
kinyitják a mai Rózsa utcát a Büdös közön. zuhant s amikor az emberek elkezdték locsolni, megrepedt, és elvesztette a hangját.

A városháza építésének ügyét hamarosan egy újabb óriási tűzvész gyorsította fel. A kró- Az 1802. évi tűzvész után rögtön felkérik Péchy Mihályt (1755-1819) az új városháza ter-
nikák szerint 222 esztendeje, 1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában veinek elkészítésére. Az álmosdi születésű építész katonai mérnök-akadémián vég-
zett 1779-ben, ezt követően különböző hadmérnöki beosztásokban szolgált. Fő műve
a debreceni Református Kollégium és a Nagytemplom, melyeket az újdonságnak számí-
tó klasszicista stílusban tervezett.

40 41