Page 42 - A debreceni városháza törtenete
P. 42

A két épület a városkép legjellegzetesebb alkotóeleme, hatásukra alakult ki a reformkori                                                        elvezető rendszerének kiépítése is. A földalatti csatornahálózat megépítése a Miklós ut-
                         Debrecenben e stílus helyi változata.                                                                                                           cai kapunál, a korabeli város legmélyebb pontján kezdődött. Előtte azonban a „víz kitaka-
                                                                                                                                                                         rodása” érdekében ki kellett szintezni a várost. Az utcák magasságmérésével 1824 tava-
                         „A fátlan templomtér különben, ha sivár is, egységes építészeti képével harmonikus                                                              szán jutottak olyan állapotra, hogy a téglafalú, boltozott csatornák építése elkezdődhetett.
                         összhatású. Keleti falát néhány jó ízlésben fogant professzori lak adja, a nyugatit
                         a parókia, a kántori lak és az egyemeletes öreg Bika szálló, az északit pedig teljesen                                                          A bontási és építési engedélyek hiánya miatt tovább romladozó városi székházat 1818-
                         betölti a református Kollégium 1803-1816 között épült főszárnya, amelynek hatalmas                                                              ban Rábel Cornelius és Litsmann József kőművesmesterek közveszélyesnek minősítet-
                         falfelületét a Nagytemplomhoz hasonlóan korinthoszi féloszlopok, s az oldalrizalitok                                                            ték, ezért a Komáromy-házba költöztették át a hivatal nagy részét.
                         fölött lapos háromszögű timpanonok díszítik. A két monumentális klasszicista épü-
                         let így válik a történelmi városmag végleges meghatározójává az 1820-as években.”                                                               1821. május 14–15-én egy, a Helyhatóság által delegált küldöttség újból megállapította,
                         (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok, 1982.)                                                                                          hogy a városházi épületek menthetetlenek. A küldöttek jelentése alapján újból tájékoz-
                                                                                                                                                                         tatta a város az Udvari Kamarát a tömlöcház, a perceptorális-ház „siralmas” állapotáról,
                         Péchy 1804-ben el is készült a tervekkel, amelyben a piac felé középen kiugró, szabadon                                                         kérve, hogy engedélyezzék a tarthatatlan állapotok megszüntetését és az új közigazgatá-
                         álló pillérekkel alátámasztott nagytanácstermet, a nyugati és déli szárnyakra az emelet                                                         si székház felépítését. Akkorra már csupán a földszinti boltok üzemeltek az „ótska Város
                         fölé „alacsony szobákkal attikát javasolt”, illetve a boltok elé folyosókat akart a főutca                                                      Háza” utcai frontjain, illetve az udvaron életveszélyessé vált önálló épület, a tömlöcház
                         és a Cegléd utca felől. Az ő ötlete volt a két oldalsó kapu és a piac felőli díszes kapuzat.                                                    rabjait helyezték át a viszonylag ép helyiségekbe. A kiürített tömlöcházat lebontották,
                         A tervezet szerint 100 ezer forintnál többe került volna a beruházás. Javasolta − hiszen                                                        falazatának tégláit eladták, a törmeléket pedig a főutca feltöltésére használták.
                         igen sok kőre volt szükség az építkezéshez −  hogy építsenek ki egy vízi utat Tokajból
                         Debrecenig, a Tisza-csatornát, ami szállításra és öntözésre egyaránt alkalmas lett volna.                                                      „Az egész utczának látása elég kedvező benyomást szülne egy idegenben, hanem ha
                                                                                                                                                                         egy hosszú épület szinte erővel magához nem ragadná a szemeket. E hosszú épület
                         Terveihez kamarai jóváhagyásra volt szükség, a hivatal azonban nem engedélyezte,                                                                a városház épülete, s mint az utczának s az egész városnak úgy az építészetnek is va-
                         a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva, így a következő két évtizedben ismét nem volt                                                           lóságos botránya. Ha erről azt mondom, hogy teteje rozzant, falai vakolatlanok, s ki-
                         lehetőség az építkezésre, pedig a tanács megkísérelte az ehhez szükséges összeg össze-                                                          sebb-nagyobb gödreiben, repedéseiben stb. ínséget, elhagyatottságot s az idő hatal-
                         gyűjtését.                                                                                                                                      mát kiáltók; ha mondom, hogy ereszének (mely alatt mindenféle árusok és árusnék
                                                                                                                                                                         foglaltak helyt) teteje - ott, hol nem likas, százados mohával fedettnek látszik -, ha
                         Az új városháza építésének ügyét ezután Bek Pál királyi biztos karolta fel. Szívén viselte                                                      mondom, hogy az egész minden percben összeroskadással fenyeget, s csupán a szokás
                         a feladatot, hiszen mérnökként is látta, hogy a roskadozó ház nem tarthatja sokáig ma-                                                          fásító hatalmának lehet azt tulajdonítani, hogy a városiak minden félelem nélkül jár-
                         gát, de a nagy tűzvész utáni városrendezési tervében amúgy is első helyen állt a város                                                          nak mellette, sőt épen a város könyvnyomtató intézete is itt tartatik: még mind keveset,
                         közigazgatási központjának felépítése.                                                                                                          csekélységet mondhatok. Ezt látni kell barátom - ide nem szavak, hanem szemek kelle-
                                                                                                                                                                         nek.” (Nagy T[itusz].: Honi utazás. Levéltöredékekben. III. Debreczen. Athenaeum, 1839.
                         Bek Pál 1817 és 1828 között királyi biztosként szorgalmazta a napjainkig ható építésze-                                                         június 23. 822.)
                         ti, városszerkezeti változásokat. Nevéhez fűződik Debrecen szenny- és csapadékvíz-








          42                                                                                                                                                                                                                                                                     43
   37   38   39   40   41   42   43   44   45   46   47