Page 43 - A debreceni városháza törtenete

A két épület a városkép legjellegzetesebb alkotóeleme, hatásukra alakult ki a reformkori elvezető rendszerének kiépítése is. A földalatti csatornahálózat megépítése a Miklós ut-
Debrecenben e stílus helyi változata. cai kapunál, a korabeli város legmélyebb pontján kezdődött. Előtte azonban a „víz kitaka-
rodása” érdekében ki kellett szintezni a várost. Az utcák magasságmérésével 1824 tava-
„A fátlan templomtér különben, ha sivár is, egységes építészeti képével harmonikus szán jutottak olyan állapotra, hogy a téglafalú, boltozott csatornák építése elkezdődhetett.
összhatású. Keleti falát néhány jó ízlésben fogant professzori lak adja, a nyugatit
a parókia, a kántori lak és az egyemeletes öreg Bika szálló, az északit pedig teljesen A bontási és építési engedélyek hiánya miatt tovább romladozó városi székházat 1818-
betölti a református Kollégium 1803-1816 között épült főszárnya, amelynek hatalmas ban Rábel Cornelius és Litsmann József kőművesmesterek közveszélyesnek minősítet-
falfelületét a Nagytemplomhoz hasonlóan korinthoszi féloszlopok, s az oldalrizalitok ték, ezért a Komáromy-házba költöztették át a hivatal nagy részét.
fölött lapos háromszögű timpanonok díszítik. A két monumentális klasszicista épü-
let így válik a történelmi városmag végleges meghatározójává az 1820-as években.” 1821. május 14–15-én egy, a Helyhatóság által delegált küldöttség újból megállapította,
(Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok, 1982.) hogy a városházi épületek menthetetlenek. A küldöttek jelentése alapján újból tájékoz-
tatta a város az Udvari Kamarát a tömlöcház, a perceptorális-ház „siralmas” állapotáról,
Péchy 1804-ben el is készült a tervekkel, amelyben a piac felé középen kiugró, szabadon kérve, hogy engedélyezzék a tarthatatlan állapotok megszüntetését és az új közigazgatá-
álló pillérekkel alátámasztott nagytanácstermet, a nyugati és déli szárnyakra az emelet si székház felépítését. Akkorra már csupán a földszinti boltok üzemeltek az „ótska Város
fölé „alacsony szobákkal attikát javasolt”, illetve a boltok elé folyosókat akart a főutca Háza” utcai frontjain, illetve az udvaron életveszélyessé vált önálló épület, a tömlöcház
és a Cegléd utca felől. Az ő ötlete volt a két oldalsó kapu és a piac felőli díszes kapuzat. rabjait helyezték át a viszonylag ép helyiségekbe. A kiürített tömlöcházat lebontották,
A tervezet szerint 100 ezer forintnál többe került volna a beruházás. Javasolta − hiszen falazatának tégláit eladták, a törmeléket pedig a főutca feltöltésére használták.
igen sok kőre volt szükség az építkezéshez − hogy építsenek ki egy vízi utat Tokajból
Debrecenig, a Tisza-csatornát, ami szállításra és öntözésre egyaránt alkalmas lett volna. „Az egész utczának látása elég kedvező benyomást szülne egy idegenben, hanem ha
egy hosszú épület szinte erővel magához nem ragadná a szemeket. E hosszú épület
Terveihez kamarai jóváhagyásra volt szükség, a hivatal azonban nem engedélyezte, a városház épülete, s mint az utczának s az egész városnak úgy az építészetnek is va-
a napóleoni háborúkkal volt elfoglalva, így a következő két évtizedben ismét nem volt lóságos botránya. Ha erről azt mondom, hogy teteje rozzant, falai vakolatlanok, s ki-
lehetőség az építkezésre, pedig a tanács megkísérelte az ehhez szükséges összeg össze- sebb-nagyobb gödreiben, repedéseiben stb. ínséget, elhagyatottságot s az idő hatal-
gyűjtését. mát kiáltók; ha mondom, hogy ereszének (mely alatt mindenféle árusok és árusnék
foglaltak helyt) teteje - ott, hol nem likas, százados mohával fedettnek látszik -, ha
Az új városháza építésének ügyét ezután Bek Pál királyi biztos karolta fel. Szívén viselte mondom, hogy az egész minden percben összeroskadással fenyeget, s csupán a szokás
a feladatot, hiszen mérnökként is látta, hogy a roskadozó ház nem tarthatja sokáig ma- fásító hatalmának lehet azt tulajdonítani, hogy a városiak minden félelem nélkül jár-
gát, de a nagy tűzvész utáni városrendezési tervében amúgy is első helyen állt a város nak mellette, sőt épen a város könyvnyomtató intézete is itt tartatik: még mind keveset,
közigazgatási központjának felépítése. csekélységet mondhatok. Ezt látni kell barátom - ide nem szavak, hanem szemek kelle-
nek.” (Nagy T[itusz].: Honi utazás. Levéltöredékekben. III. Debreczen. Athenaeum, 1839.
Bek Pál 1817 és 1828 között királyi biztosként szorgalmazta a napjainkig ható építésze- június 23. 822.)
ti, városszerkezeti változásokat. Nevéhez fűződik Debrecen szenny- és csapadékvíz-

42 43