Page 70 - A debreceni városháza törtenete

Átalakítások a századforduló évtizedeiben

Az elmaradt emeletráépítés után a székház belső átalakítását célozta meg a közgyűlés
1898-ban. A városi hivatal ügyosztályaira testált tervezési és építési feladatok igen ko-
moly szakértelmet követeltek. Elsőként az 1895-ben a mai Iparkamara utcán megépült
királyi törvényszéki fogházba átköltöztetett rabok után kiürült börtönszárny átalakítására
került sor, hogy a szeparált két szintet alkalmassá tegyék a hivatali feladatokra. A Vá-
rosház utcai épületszárny alagsorának és földszintjének jelentős, az épület szerkezetét
is érintő átépítési terveit a mérnöki hivatalban Aczél Géza építész főmérnök, Szilágyi
János és Tóth István építészek készítették el. Azok alapján a Rózsa utcától az épületsza-
kasz feléig eltávolították az alagsori cellafalakat, és ott, egyebek mellett a hajdúk szobáit
alakították ki.

Az alagsor másik részén, a Kossuth utca felé eső félszárnyban a főfalak kibontásával
kiszabadult térséget, az udvarra és a Városház utcára nyíló ablakokkal, egylégterű, ha-
talmas nyomdai szedőteremmé alakították. Ahhoz csatlakozóan gépszobák, raktárak,
kiszolgáló irodák készültek az akkor már közel 340 éves folyamatos működésére büsz-
ke városi nyomdaüzem céljaira. A nyomda a közlevéltárnak és az árvaszéknek adta át
a Rózsa utca és Városház utca sarkán fél évszázadon át használt földszinti helyiségeit,
és 1899 januárjában átköltözött a „mostani pincze helyiségbe”. Az üzemet a Városház
utcáról előbb a Kossuth utca felé eső épületszakaszban kialakított lejáraton át lehetett
elérni, de belülről az udvarról is megközelíthető volt, mivel a délkeleti íves épületsarok
ablaka helyére bejárati ajtót építettek. Egy évtized múlva, 1909-ben került át a főbejárat
a Városház utcára, amikor a teljes épületszárny közepén megnyitott új, elegáns kapuzat
és hozzá a lépcsőház elkészült.

Még ugyanabban az évben a nyomdához csatolták a Kossuth utca sarki üzlethelyiséget
munkafelvételi irodaként. A város 1561-ben alapított ősi nyomdája 1918-tól lett Debrecen
sz. kir. város és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös nyomdavállalata. Utolsó vá-
rosházi székhelyéről, a Városháza utcai alagsori helyiségekből 1921 októberére költözött
át a Böszörményi útra. Belőle fejlődött ki a jelenlegi Alföldi Nyomda.

A városháza kapualja a főbejáratnál, 1951 A városháza első emeleti, oszlopos előtere, 1961

70 71