Page 68 - A debreceni városháza törtenete

még bizonyos foltok is tisztán kivehetők volnának, ha a hatóság is kénytelen volna
azok alatt el-elbujkálni, mint kénytelenek azon lapok szerkesztői, kiknek lapjait a vá-
rosi nyomdában nyomják, és azon közönség, mely a városi nyomdát felkeresendő, a
városház udvarán kényteleníttetik átmenni. Felhívjuk az állandó mizériára polgármes-
terünk, mint a járvány-bizottság elnökének figyelmét.” (Debrecen-Nagyváradi Értesítő
1886. 49.)

A városi tanács 1888. február 20-án tárgyalt először az akkor éppen 44 éves városháza
bővítéséről, mert a tisztviselők közül a tiszti főorvos, ügyész, erdőmester, tanácsno-
kok, árvaszéki ülnökök a helyhiány miatt már a magánlakásukat használták hivatali
helyiségként. Az előkészületek után, 1893-ban a közgyűlés „örvendetes tudomásul ve-
szi, hogy [a városháza bővítéséhez szükséges] ... pénzösszeg, mintegy 230.000 forint
megtakarítva és a takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezve van”. Arra alapoz-
va, a millenniumi ünnep méltó köszöntését is megcélozva, eldöntötték a városháza
második emeletének felépítését.

Gerster Kálmán építész pályázati terve, Havranek Ferenc és Adriányi Géza
1894 (Mirkovszky Géza fantáziaképe) építészpáros pályázati terve, 1894.

A következő évben meghirdetett országos tervpályázaton Gerster Kálmán műépítész
és a végül győztes Havranek Ferenc és Adriányi Géza építészpáros munkáját díjazták.
Utóbbiak részletes terveire 1896-ban meg is kötötték a kivitelezővel a szerződést. A köz-
gyűlésben azonban, a felmerült többletköltséghez szükséges hitelfelvétel vitáján több-
ségbe kerültek azok, akik a „régi városházának toldozgatása-foltozása, fejelése” helyett
egy teljesen új székházat akartak. Miután arra nem volt fedezet, a teljes beruházás leke-
rült a napirendről.

68. o.: A városháza 1868-ban

68 69