Page 67 - A debreceni városháza törtenete
P. 67

Az ország irányító testületeinek kimenekítése során a Szent Korona is elhagyta Pestet, és
                           viszontagságos utazás végén, 1849. január első napjaiban érkezett meg féléves menedék-
                           helyére, a debreceni városházára. Az ereklyéket tartalmazó vasládát, amely „durva vá-
                           szonnal van behúzva”, a titkos levéltár belső szobájába helyezték el a szállítmányt kísérő
                           gránátosok. A lezárt helyiség két kulcsa közül a főbíróét Kossuth Lajos vette magához. Itt,
                           a városháza egy nehezebben hozzáférhető részén, a Piac utcai emeleti folyosó Cegléd
                           (Kossuth) utca felőli végén nyílt a város különös értékeinek, szerződéseinek, térképei-
                           nek és más fontos, gondosan elzárt okmányainak rejteke. A titkos levéltár, másként ma-
                           gánlevéltár előszobájának alacsony ajtaja ma is szembeötlő a belső folyosón. Azon túl
                           balra hasonló ajtó nyílik a vaskos falon át a levéltár boltozott helyiségébe. A koronázási
                           ereklyék vasládáját öt hónap elteltével onnan vitték ki és tették a Szoboszló felé induló
                           hat kocsi egyikére az elszállítás napján, 1849. június 5-e reggelén. A nevezetes rejtekhely
                           Kossuth utca felé 2 ablakkal nyíló belső helyiségét a századfordulón alakították át veze-
                           tői irodává, folyosói falába ekkor építettek nagyméretű, párnázott ajtót.




                           Bővítés vagy új városháza?


                           A fél évszázados vajúdással, három építési szakaszban, összességében 19 éves kivitele-
                           zéssel megszületett klasszicista városi székház hamarosan szűknek bizonyult a gyorsan
                           fejlődő nagyváros kiszolgálására. Bár az egységes állami bírósági rendszer létrehozását
                           követően, 1872 után megszűnt a falak között az igazságszolgáltatási tevékenység, a bör-
                           tönfunkció egészen 1895-ig megmaradt a keleti épületszárny két alsó szintjén. 1888-ban
                           a tömlöcház fogdáinak „száma 22, melyek közül 4 városi börtön, 18 a törvényszék által
                           elítéltek számára van átadva. E 18 helyiség közt egy kaszamáta, hat kisebb társas bör-
 A városháza leltárkönyve
 1856-ból                  tön, a többi egyes.”

                           A városháza sokfunkciós helyzetéből eredt, amiről a korabeli újság írt 1886-ban. „Mos-
                           nak a városházánál, mégpedig igazán szennyest mosnak, amely némileg a város pol-
                           gármesterének és a hatóságnak is szennyese, amennyiben, ha kitekintenek az abla-
                           kaiból, ott látják a városháza udvarán hosszú pórászon a rabok szennyesét, melyeken








 66                                                                                                                                 67
   62   63   64   65   66   67   68   69   70   71   72