Page 3 - Debreceni Nagyerdő

Évszázadok során a Nagyerdő Debrecen város szolgálatát vállalta magára.
Eközben területe – a XXI. század kezdetére nagyon lecsökkent.
A Nagyerdő területe 1885-ben az első üzemterv
készítésekor: 1885-ben 1356 hektár volt. 125 év múlva 325
ha-ral kevesebb 2010-ben 1031 hektár.
Az itt élő emberek érdekében ennek a tendenciának a megállítása lesz a jövő
legfontosabb feladata. Az értékteremtő és hagyományőrző városnak erkölcsi
kötelessége lesz a legféltettebb kincsét a Nagyerdőt megőrizni. Az erdőhöz
való töretlen ragaszkodás gyökereit az egymásra utaltság fonta.
Ez magyarázza, hogy Debrecen összenőtt erdeivel; millió szállal kötődött
és kötődik ma is erdeihez.
Nem véletlen az sem, hogy Debrecen város szabályozási terve kimondja,
hogy semmi olyan létesítményt nem szabad a Nagyerdőn telepíteni, amely
a közös használat elől területet zár el. Ennek a területmegőrző előírásnak
kibővítését javasolom azzal, hogy a város vezető testülete a KÖZGYŰLÉS,
hozzon egy olyan helyi rendeletet, mely ÖRÖKÉRVÉNYŰEN ELŐÍRNÁ,
hogy a Nagyerdőből igénybe vett terület kétszeresét köteles az igénybe vevő
a Nagyerdőhöz csatlakozóan beerdősíteni. (Erdőként hozzácsatolni).
Ezzel lehet biztosítani, hogy a város évszázadok során nem „elfoglalná”, ha-
nem területében bővülve kitolná a Nagyerdő határát. A visszapótlási kötele-
zettséget – valamilyen módban – ki kellene terjeszteni a különböző címen
eladott, elvett, átendegett nagyerdei területekre is.

– DEBRECEN A FÁK ÉS A VIRÁGOK VÁROSA –

Debrecen a fák és a virágok városa címet a XX. század első harmadában
kapta. Annak ellenére, hogy e jelzőt évszázadok során az erdők telepítésével
és belterületi zöldövezetek létesítésével érdemelte ki.
Sopron mellett Debrecen volt – az alföldi városok között pedig egyedüli
– erdőnagybirtokkal rendelkező település. Trianon után csak ez a két város
maradt a határon belül.
Debrecen története során szorosan kötődött a település körül húzódó er-
dőkhöz, a Nagyerdővel pedig összenőtt. Ez az ősi erdőrengeteg hálából befo-
gadta a zöldövezetbe illő közcélú intézményeit.
Egy 1996-ban készült felmérés szerint a város 46.165 hektár területéből
15.993 ha, tehát 34,6% erdő. Ez a nagyságrend, mivel az ország erdősültsége
csak 21%, kiemelkedő. A belterületi 4277 ha-ból 2.566 ha, tehát 60% zöldte-
rület. (Köztéri parkok, fasorok, emlékkertek, sétányok, gyepek, cserjék,
füvesített területek.) Az egy főre eső fajlagos zöldterület 12,7 m2 is jónak
mond- ható.

3