Page 34 - A debreceni városháza törtenete

A városháza épülete előtt az utca közepén vezetett a „nagy híd,” mely a Hatvan utcától takarja magát, az volna rendeltetése a pallónak, hogy az embert az idő viszontag-
a Fehérló vendégfogadóig biztosította esős időben a süppedékessé vált piacon a sze- ságaitól is megóvja némileg. Ezt meg is teszi csekély tehetsége szerint, csakhogy –
kérrel való közlekedést. A debreceni emberek mindig küzdöttek a sárral, lényegében csekély tehetsége szerint. Régibb költőink által megéneklett »virtusnak az ő ösvénye«
a város keletkezésétől kezdve. A középkorban a mai Nagytemplom előtti tér és a Csapó sikamlós lehet, de sikamlósabb alig, mint a d-i palló sáros időben. … Legtöbbet ér
utca eleje is vizes területnek számított, rossz időben valóságos sártenger borította. a palló, ha száraz idő van, akkor legalább minden veszély nélkül elsétálhat az ember
a palló mellett. … Egyik oldalán a pallónak tehát ház-sorok állanak, – kivévén az át-
A nagy hidat az utcán végigfutó vízlevezető árok felett építették meg, hogy mikor, nem meneteket egyik utczából a másikba, – a másik, sárfelöli oldalon sok helyen u. n. fa
tudjuk pontosan, de az 1629. évi magisztrátusi jegyzőkönyvben már olvashatunk róla. bakterek, földbevert fadúczok, választják el a szekéruttól. Nem volna tehát szabad
700 méter hosszú, 6-7 méter széles deszkaalkotmány volt, felszínét két sor hídlás desz- ezen fabakterek közt gyalogemberen kívül egyebnek járni; de … azt mégis meg nem
ka képezte. A Nagytemplomtól a Csapó utcáig karfái is voltak, a Nagytemplom előtti akadályozza, hogy a dzsidástisztek … a pallón ne tánczoltassák lovaikat. Az illy ta-
részen pedig a cölöpök is kiemelkedtek. A Német és Miklós utca felé hosszabb-rövidebb lálkozás azután a rettenetes!” (Pákh Albert: Utazás Debreczenben. Életképek, 1845.
mellékágak vezettek ki belőle. Nyáron a hidat kapuval zárták el. A nagy híd évszáza- január 18. 86–87.)
dokon keresztül jelentős szerepet töltött be a város életében, hiszen majdnem minden
jelentős esemény a Piac utcán zajlott le. Igazából nem tudta eredményesen megoldani A városháza déli szögleténél volt a nagy vámkerék, ami jelezte, hogy vámot kell fizetni,
a város közlekedését, sem a víztelenítését, ezért a földalatti csatorna építése során, mégpedig az épület földszintjén, a Cegléd utcai oldalon lévő cédulaházban. A város-
1824-ben elbontották. háza előtt, a „Kenyérszín” mellett volt a kézi kaloda (pellengér, vagy nyakvas) is, ahová
a bűnösöket kötötték ki a többi polgár okulására.
A gyalogosok a főbb utcákban a házak mellé letett fapallókon járhattak. A fapallóról az
Életképek folyóiratban is olvashatunk:

„Áll tehát a d-i palló fából, még pedig három-három egymás mellé illesztett keskeny
és vastag deszkából, mellyek a földben keresztben fekvő hasábokhoz vannak nagy
poczokszegek által szegezve, s mellyek végéhez ismét három illy deszka van toldva
minden irányban és mindaddig, a meddig körülbelöl város van, és nem falu, melly
utóbbi részekben a trottoir a természet által sajátkezüleg készült, kivévén talán né-
hány dilettánskodó tégladarabot. A palló hivatása az volna, hogy az ember — ide
nem értvén a’ marhákat, lovakat s egyéb háziállatokat – szükség esetében rajta jár-
ván, azt képzelhesse magának, hogy becsületes trottoiron jár, – nem pedig azt, hogy
üres hordó dongáin sétál. Idegen ember, ki először ül egy a d-i utczára néző szobában,
s kinek ablaka alatt palló nyúlik végig, szüntelen azt hiszi, hogy ablaktábláin kopog-
tatnak, valahányszor háza előtt elpallózik valaki. – Továbbá, minthogy D-ben is szo-
kott sáros idő járni, és a különben sárgás homok igen gyakran tógaszinű lucspocsba

34 35