Page 12 - Debreceni Nagyerdő

még a terveit is elkészítette. Szegény ott fekvő betegek, most nyelhetnék a vas-
út és út porát, persze abban a hitben, hogy a Nagyerdőt viszont megkíméltük.
A Tudomány Egyetemet a Nyomtató utca környékére, a köztemetőt pedig
a Kincsehegyi homokdombokra tervezték elhelyezni. A stadion helyszíne
a Nagyerdőben állandó, a korábbi „Vargyas tisztása”, a Játszó-rét a Futball-tér
a Stadion-tere különböző néven még évszázaddal előbb is a testedzést, a spor-
tot szolgálta.
A közintézmények Nagyerdőbe telepítése, egészségünk megőrzésének
cél- jából annak kinyilvánítása volt, hogy az ember is része a természetnek.
Ezért nemcsak a növény és állatvilág szorul védelemre, hanem az ember
is. Az 1935-ös erdőtörvény ezért együttesen a természet védelmét
parafálta. Ezzel a Debrecen város vezetőinek korábbi ösztönös cselekedetét
törvényesítette. Nyolcvan év tapasztalatával a hátunk mögött
ésszerűnek látszik, hogy a közintézmények további nagyerdei
terjeszkedésének feltételeit korlátozni, szigorítani kellene. Ezért a Nagyerdő
megmaradásának, további csökkenésé- nek megállítása érdekében a
szigorításokat a korábban ismertetett feltételek- kel kőtáblába kellene vésni.

– A DEBRECENI NAGYERDŐ –

„El fog jönni, mert el kell jönnie az időnek, amikor az erdő minden magyar kultúrember
szemének és szívének is egyik legkedvesebb tárgya lesz és azt nem csak azért fogja
nagy- ra becsülni, mert testét-lelkét üdíti és megnyugtatja, szépérzékét pedig
gyönyörködteti,
– de mert a magán– és közgazdasági érdekek nézőpontjából is benne a nemzet egyik
legszebb és legértékesebb kincsét ismeri fel.”
(Kaán Károly országos főerdőmester (1867–1940))

Mielőtt az erdőkről szólnék, előbb a nagy múltú város történelméről kell
megemlékeznem, mivel történelmi összefüggés nélkül nincs erdőtörténet
sem. Az értékteremtő és hagyományőrző ősi magyar város Debrecen a meg-
maradásért folytatott évszázados küzdelme során nagyon sok jelzőt kapott.
A kálvinista Róma, a maradandóság városa, a szabadság őrvárosa, rebellis
város, legmagyarabb város, és talán a legjellemzőbben cívisváros jelzővel
illet- ték. Legutóbb a fák és virágok városa címet érdemelte ki. Egy holland
utazó- tól a Napba öltözött város címet kapta, mivel a Nap zavartalanul
vonhatta be arany sugaraival. Erdőszeretetére az erdőben való gazdagságára
utal az erdő- nagybirtokos besorolás, melyet Bedő Alberttől a kor legjelesebb
erdészétől 1885-ben kapta. Bedő (3)
Debrecen legféltettebb kincse a Nagyerdő. Azért is különleges szerepet
tölt be, mert kevés városnak van ilyen közel fekvő nagykiterjedésű erdősége.

12