Page 9 - Debreceni Nagyerdő

– AZ ERDŐ ÖKONÓMIAI JELENTŐSÉGE –

Érdemes az erdőnek gazdasági ÖKONÓMIAI jelentőségét is számbavenni.
Az közismert, hogy az erdő legfontosabb terméke az élet szinte minden
területén használt fa, mellékterméke a vad, gomba, erdei gyümölcs, méz stb.
mind jelentős. Az utóbbi évtizedekben az erdőknek – a közvélemény által
nem, vagy alig ismert - értékteremtő jelentősége keletkezett. Ez pedig a
SZÉNDIOXID KI-
BOCSÁTÁST LEKÖTŐ kvóta.
Egy nemzetközi szerződés kötelezi az egyes országokat, hogy gondoskod-
janak az iparuk (nehéziparuk) által kibocsátott széndioxid lekötéséről. A le-
vegőt szennyező ipar ezt a rájuk rótt kötelezettséget, legegyszerűbben plusz
erdősítésekkel, új erdőtelepítések létesítésével tudja teljesíteni. Így óriási gaz-
dasági jelentősége lett az erdősítéseknek.
Ezzel kapcsolatban Olajos Pétertől 2009. május 9-én a Demokrata c. lap
18. számának 34. oldalán egy igen figyelemre méltó – még a szakemberek
számára is új információ jelent meg. Eszerint egy kanadai magyar cég a
Mátrában többszáz hektár erdőt létesített, melynek széndioxid kibocsátást
lekötő kvótáját eladta a Vatikánnak . . .
Ugyanabból a cikkből megtudhatjuk, hogy a magyar gazdaságnak az 1985-
90 között összeomlott nehézipara folytán, számos fölös kvótájuk keletkezett
. . .
A szerző szerint 2008 szeptemberében Belgiumnak 2 millió kvótát, 2009
novemberében Spanyolországnak 6,6 millió kvótát 13,5 – 14,5 eurós áron
értékesítettünk. Számításai szerint ebből kb. 30 milliárd Ft folyt be a magyar
államháztartásba.
Más sajtóorgánumok is megerősítették a széndioxid kvóta nemzetközi pi-
acokon folyó új üzletágként való megjelenését. Ezen közlésnek ellenőrzésére
nincs módunk, valóságtartalma viszont valószínű . . .

– AZ ERDŐ KÖZJÓLÉTI SZEREPE –

A város és a Nagyerdő kapcsolata nagyobb időszakonként változott. Az
erdő megítélése, funkciója elválaszthatatlan a város fejlődésétől.
Kezdetben a Nagyerdő a tűzvészek utáni építkezések „aranybányájaként”
funkcionált, biztosította az újjáépítés egyik legfontosabb kellékét az épületfát.
Később a város legfőbb szórakozó-pihenőhelyévé vált. Majálisok, népünne-
pélyek színtereként, kultúrparkká alakult.
A XX. században az ipari fejlődés városokba, lakótelepekre kényszerítette
a lakosságot.

9