Page 11 - Debreceni Nagyerdő

Debrecen Szabad Királyi Város további erdőbirtokait a savóskuti-, halápi-
, bánki, paci, fancsikai-, monostor-, és ohati erdőbirtokait, továbbá az egyéb
erdős pusztákat, Adonyt (a mai Nyíradony), Radványpusztát (a mai Arad-
vány) és Buzitát zálogos birtokként, hosszú idő alatt szerezték meg polgárai
Debrecen város részére.
Magyarországon nagyon sok Nagyerdő nevű erdő van. Ez a megjelölés
legtöbbnyire magasságra, vagy területi kiterjedésre vonatozik. Debrecenben
több ennél, valami kiemelkedőt jelent. A városunkban az első nagy jelzőt
a Domokos főbírók érdemelték ki, akik a város szabadságáért (Módy) orosz-
lánként küzdve (1735–1790) érdemelték ki a NAGY főbírói címet.
Hasonlóan kiemelkedő történelmi szerepéért kapta a magyarság történeti
jelképpé vált NAGYtemplom, mely a szellemi és építészeti jelentésén is túl-
mutat.
A NAGYerdő a várost kiemelkedően szolgáló értékéért érdemelte ki a nagy
jelzőt. Debrecenben ez a jelző gyakran kor jelző is: Nagyerdő = Öregerdő
„Nagy- másként Öregtemplom”.

– A NAGYERDŐ A VÁROSLAKÓKÉ LESZ –

A város megnyitotta a Péterfia kaput. A tervezőmérnök 1815-ben nyílegye-
nesen kitűzte a Nagyerdőbe vezető utat. Simonyi óbester később megsajnál-
ta a huszárjait porfelhőben is csodálva követő gyerekhadat. Közreműködésé-
vel fasorok csillapították a korabeli leírások szerint a homosivatagon átvezető
utat. Később az ekhós szekér helyett gőzvasút vitte a szórakozni, pihenni és
sportolni vágyó városiakat.
A Nagyerdő lett az adu a Pozsony városával az Egyetem létesítésének jogá-
ért, évtizedekig tartó vetélkedés döntést kiváltó lépése. A nagyerdei környe-
zetet már nem lehetett felülírni, Ferencz József és az országgyűlés határozatot
hozott és pénzeszközöket rendelt a debreceni egyetem létesítéséhez.
Véglegessé vált, hogy a város a jövőjét meghatározó közintézményeket
a Nagyerdőben kívánja felépíteni. A polgármester a város lakosságáért még
a cívisek legféltettebb kincsét is hajlandó volt „feláldozni”.
Kölcsey Sándor Debrecen Sz. Kir. Város polgármestere az 1930. év kezdése-
kor jelentette ki, hogy:
„A NAGYERDŐT PEDIG BE KELL HOZNI A VÁROSBA”
A nagyerdei helyszíneken a tervezett közintézmények helye kijelölésre ke-
rült. A felelős városvezetők szerintem jól döntöttek, mikor ezek otthonául
a Nagyerdőt választották. Ugyanis a tervezet szerint a klinikák helyéül ko-
rábban a Bábaképezde két oldala, a vasúti bérház és a dohánybeváltó között,
a mai Wesselényi utca és a vasút közé nyert kijelölést. Ennek 1907-ben a város

11