Page 10 - Debreceni Nagyerdő

Az, hogy mit jelent az erdő, mint kikapcsolódás, pihenés, rekreáció, szaba-
didő eltöltés színtere, azt legjobban egy svájci (Wyler) következő sorai fejezik
ki leghűbben:

„A városi ember a tömeg korlátai között él, minden gépesítve, megszervezve,
előírva, senki sem térhet el, senki sem futhat gyorsabban, senki sem tehet
másként. Időnként aztán átbújok a korláton, megszököm és elillanok kifelé, el-el az
er- dőbe, önmagamhoz, a friss levegőre, a magam szabadjára.
Mikor aztán csendben és egészen egyedül járok-kelek az öreg jegenyefenyők,
bükkök és erdei fenyők közt mindig úgy érzem, hogy nemes társaságban vagyok. Az
erdő olyan, mint a megbocsátó anya hallgatása: megváltja az örök emberi szívet . . .
Ha cserbenhagytak, vagy csalódtál, ha letörtél vagy kétségek marcangolnak belül,
eredj az erdő csöndjébe, itt találod anyád ölének védelmét, hallgatásában úgy érzed,
hogy megváltottak. Az erdő mindig tévedhetetlen orvos.”

Debrecenben a szabadba jutás a mindennapi néhány órás kirándulás- ra
adott a lehetőség. A városhoz közel csatlakozó Nagyerdő belső parkja pe-
dig könnyen elérhető.
Ezért először a belső park kialakulását, majd az erdőkezelés fejlődését tekint-
sük át.

– DEBRECEN ERDŐBIRTOKAINAK ALAKULÁSA –

A XIX. században a nagy mezőgazdasági város 160 000 holdas területéből
közel 45 000 kh volt az erdőterület. Ebből 18 000 kh kaszálóbirtok az erdő-
testekbe ékelődött. Ebben a Nagyerdő 2356 kh. Évszázadok során ez az erdő-
tömb a lakosság mentsváraként szolgált. A város erdőbirtokainak kisebb része
királyi adományként jutott tulajdonába. Zsigmond király ugyanis 1405-ben
Debrecen város polgárainak, a cíviseknek és a hospeseknek (telepeseknek az
Árpádházi királyok alatt nálunk letelepedett iparral és kereskedelemmel fog-
lalkozó idegeneknek, vendégeknek) adományozta a Nagyerdőt, Apafáját és
Nagycserét. Zoltai (114)
Az adományozó levél a levéltárakban nem található. Több szerző ezért más
forrást feltételez. Szerintem Zoltai (királyi adományozásról szóló) közlése tel-
jességgel elfogadható, mivel Debrecen birtokosa a Debreceni család utolsó
férfitagja László 1404-ben meghal és a hatalmas vagyona – közte a Nagyer-
dő és Apafája-erdőbirtok Zsigmond királyra száll. Zsigmond adományozá-
sa más forrásokban is megjelenik, így ennek ténye nem csak Zoltai könyveire
támaszkodik. Zoltai (114)

10