Page 10 - A MAGYAR KIRÁLYI DEBRECENI 2. HONVÉD HUSZÁREZRED A NAGY HÁBORÚBAN

1. Az ezred megalakulása

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar
királyi honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk ren-
delkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi
honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32 lovas század alkotta. Ebből 28 volt a huszárszázad,
4 pedig horvát dzsidás alakulat.
Egy lovas századkeret létszáma ekkor még meglehetősen csekély volt. A századpa-
rancsnokon kívül, 1 hadnagy, 1 tiszthelyettes, 4 altiszt, 28 lovasított, 3 nem lovasított huszár,
2 tisztiszolga és 34-35 állandó eltartásban részesülő ló alkotta.
1874-ben sorsdöntő változások következtek be a honvédség szervezeti felépíté-
sében. Ferenc József március 18-án kelt rendelete értelmében a honvéd lovasság kivált
a gyalogdandárok kötelékéből, és négy századból álló ezredekbe tömörült. A lovasezre-
deket 1-től 10-ig folyószámmal jelölték. A honvédlovassági ezredszervezetre áttéréskor
állították fel a 2. honvéd huszárezred törzsét és 2. osztályát. A 2. lovasezredet Debrecen
központtal hozták létre a jászberényi 21., a karcagi 33., a nagyváradi 17. és a debreceni 16.
századokból. A 2. honvéd huszárezred törzsét és 2. osztályát 1877 októberében telepítették
Nagyváradról a már meglévő debreceni megyei/törvényhatósági “Gemeinde” kaszárnyába.
Az ezzel kapcsolatos iratokat sajnos kiselejtezték.
1880. május 5-én az uralkodó elrendelte a honvéd lovasezredek nevének megvál-
toztatását. Ezt követően az 1-9. számút “huszár-”, a 10. számút “dzsidásezred”-nek hívták.
Ekkortól viselte a 2. lovasezred hivatalosan a magyar királyi 2. huszárezred elnevezést. Tíz
évvel később az ezredek elnevezése annyiban változott, hogy abba az ezredtörzs állomás-
helyének nevét is belefoglalták, így lett a 2. huszárezredből “magyar királyi debreceni 2.
honvéd huszárezred”.
Vélhetően 1887-88-ban készült el az ezred lovas laktanyája, amelyet Debrecen vá-
rosa építtetett a Széchenyi és Nyugati utca sarkán álló területen. Egy 1882-ben készült
Debrecen térkép a laktanya helyén még egy kocsmát tüntet fel. Egy másik utalás a Szé-
chényi utca végén megépült huszárlaktanya elkészülését együtt említi a Margit fürdő, a
dohánygyár és a Nagy-Cegléd utca (ma Kossuth utca) végén épült új református temp-
lommal. A dohánygyárat 1887. október 25-én adták át, a Margit Gőz- és Kádfürdő 1888-
ban készült el, míg az új református templom, a veres templom építése 1886 – 88 között
zajlott. A Debreczen – Nagyváradi Értesítő 1886. évi 1. száma a város fejlődéséről ír.
Számba veszi az addig elért eredményeket és megjelöli a következő év feladatait. Ezek
között az 1887-es év egyik fontos beruházásaként a lovas kaszárnya felépítését jelöli meg.
Valószínű, hogy el is kezdték az építkezést, mert az 1887-es 27. szám Városunk és a kato-
naság című cikkében a városban állomásozó katonaság elszállásolásának gondjairól szól.
Ebből kiderül, hogy a katonák egy részét, 1200 honvédet az adózó polgároknál szállásol-
ták el a Czegléd utcai temető, a cigánysor, a Hatvan utcai temető környékén, míg egy csa-
patot a huszárlaktanyában helyeztek el. Valószínű, hogy a Goldberger vásári épületében
1860-ig működött zsidó imaházat alakították át és bővítették gyalogos laktanyává, majd
újabb területtel bővítve építették fel a huszárlaktanyát.

- 8 -