A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32 lovas század alkotta. Ebből 28 volt a huszárszázad, 4 pedig horvát dzsidás alakulat. A lovasezredeket 1-től 10-ig folyószámmal jelölték. A honvédlovassági ezredszervezetre áttéréskor állították fel 2. honvéd huszárezred törzsét és 2. osztályát.
A 2. lovasezredet Debrecen központtal hozták létre a jászberényi 21., a karcagi 33., a nagyváradi 17. és a debreceni 16. századokból. A 2. honvéd huszárezred törzsét és 2. osztályát 1877 októberében telepítették Nagyváradról a már meglévő debreceni megyei/törvényhatósági "Gemeinde" kaszárnyába. Az ezzel kapcsolatos iratokat sajnos kiselejtezték. 1880. május 5-én az uralkodó elrendelte a honvéd lovasezredek nevének megváltoztatását. Ezt követően az 1-9. számút "huszár"-, a 10. számút "dzsidásezred"-nek hívták. Ekkortól viselte a 2. lovasezred hivatalosan a magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred elnevezést. A kettes huszárok - a többi hadosztály huszárezredeihez hasonlóan - felderítői feladatokat láttak el. Ezen túl a felderített ellenséges egységek megsemmisítését is el kellett végezniük.
A tisztek feltűzhető ezredjelvénye színes zománcozott, a közhuszároké bronzszínű jelvény volt az alábbi körirattal:
DEBRECZENI HONVÉD HUSZÁROK 1914 – 1918.
1917.decemberében az alábbi levelet juttatta el volt ezredének:
„Legyen ez a jelvény a dicsőségben, bajban együtt töltött dicső napok maradandó emléke azok részére, kik büszkék lesznek, hogy a debreceni 2. honvédhuszárezredben szolgáltak. Ezen jelvény tartson bennünket össze és maradjon jelszavunk továbbra is: Közösek emlékeink, közös a kincsünk, az ezred becsülete.”
Határozati szám: 98/2017 (10.27.)
Kategória: kulturális örökség
