Népművészetünk hallatlanul gazdag motívum kincse sokkal több információt hordoz magában, mint azt laikus szemlélőként első pillanatban gondolhatnánk.

Azon tárgyak- fazekas munkák, fafaragások, hímzések és szövött textilek-, melyeken ilyen motívumok jelennek meg, üzenetet hordoznak magukban.

A szemlélő számára a díszítmény emelkedik ki a tárgy szemlélésekor, de az önmagában bizonyosan nem csupán ékesítő feladatot lát el. Nem véletlenül van ott, nem véletlenül olyan a formája, de akár a színe sem.

Akár formának, akár színnek jelentése van, mely a tárgyhoz kapcsolódik, de egyben összeköttetést jelent a világegyetemmel, a rendszerrel magával. Szinte nem létezik tárgy dísz nélkül, mert nem funkcionálhat nélküle.

A minta jelentéssel bíró szimbólum tehát.

A néphagyomány abban képes nagyon sokat segíteni, hogy ezek a szimbólumok csorbítás nélkül, a maguk évszázados íratlanszabályainak megfelelően öröklődjenek át az utókor számára.

A hagyomány őrzi a formájukat, színeiket, jellegzetes elhelyezésüket, a mai kor népi kézműves mesterei- akiket KÉZMŰVES MESTEREK sorozatunkban bemutatunk- pedig mindehhez hűen jelenítik meg az utókor számára készített alkotásaikon.


A HÓNAP SZIMBÓLUMA:

GRÁNÁTALMA

 

Mi mással is indíthatnánk sorozatunkat az év egyik legüdébb, megújulást hozó hónapjában, áprilisban, mint a gránátalmával.

A szenvedély, szerelem, vér, termékenység, életerő, bőség szimbóluma.
Nem csupán a magyar nép közkedvelt, gyakran használt motívuma, de sok- sok ország népi kézműves alkotása között gyakran fellelhető díszítőelem.Nem véletlen, hiszen önmagában a növény termése rendkívül sok antioxidánst tartalmazó, különféle egészségügyi problémákra jótékony hatást gyakorló, igazi vitaminbomba, mely erősíti az immunrendszert, enyhíti a fájdalmat, tisztítja a vért.A használati és dísztárgyakon történő stilizált megjelenése eme tulajdonságok kifejezéseként nyújt a tárgy és használója számára védelmet.

S milyen kifejezési formákban jelenik meg az egyes népek hagyománytárában?
A zsidó hagyományban a megújulás, a termékenység kötődött hozzá; azt az áldást is jelképezte, amely az Istennel kötött szövetség eredménye. A liturgikus eszközökön is megjelenik, a tóratekercset díszítő ötvöstárgyon stilizált gránátalmák és csengők láthatók.

Az Énekek énekében a menyasszony szépségének szimbóluma.
A kereszténység az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához. A koptok, az egyiptomi keresztények művészetében a gránátalmafa a feltámadás szimbóluma. Az egyházatyák az Eklézsia jelképeként említik, a gyümölcs a templom által egységbe fogott hívő lelkeket és utódaikat jelenti.A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták a Szűz Mária-képeken gyakori gránátalmás brokátminta is ezt a jelentést hordozza.

A reneszánsz és barokk idején a szeletekre vágott gránátalma a bőkezűség jelképe volt.

Forrás: Szimbólumtár- Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Szerk.: Páll József, Újvári Edit. Balassi Kiadó 2001.

Mindezen szimbólum értelmezések alapján lássunk néhány ízelítő példát kortárs kézműves mestereink alkotásaiból, a gránátalma motívum legkülönfélébb megjelenítési módozatait prezentálva.

Készítők:
Lugossy György, fazekas mester
Kiss Árpádné, palástkészítő népi iparművész
Tarsoly Andorné, hímző népi iparművész



Kérünk, hogy az optimális felhasználói élmény érdekében fogadd el a sütiket. Infó itt.