A barokk monstranciát a XVIII. század egyik leghíresebb magyar műhelyben, Lőcsén készítette Szilassy János ötvösművész 1752-ben; néhány évvel a reformáció után újra felépült debreceni Szent Anna-templom felszentelését követően.
A rendkívül nagy méretű, kivételes művészi értékként számon tartott, aranyozott ezüst monstrancia talapzatán egy fa árnyékában alvó Jákob alakját látjuk, fölötte egy hatalmas kerub áll. A fa lombkoronájának közepén helyezkedik el az Oltáriszentséget tartó, üvegezett ostyaház, amelyben kövekkel kirakott lunula (hold alakú ostyatartó) látható. Ezt díszes, csiszolt gyöngyökkel díszített, üde zöld koszorú övezi. A lombkorona dicsfényként kiszélesedő sugarai között a 12 törzset jelképező színes zománcképet látunk. A monstrancia az ószövetségi gyökerekből kisarjadó keresztény hit lényegére mutat, középpontba helyezve az Eucharisztiában jelenlévő Krisztust. A barokk monstranciát 2013-ban restauráltatta a Szent Anna Plébánia. Jelenleg az Őseink hite című kiállításban látható.
Eredeti barokk ötvösművészeti alkotás. Műtárgyként nagy értéke, hogy ismert az alkotója, valamint a készítés helye és ideje. Vallási jelentőségét az adja, hogy az egyedi, igen ritka kompozíciójú liturgikus tárgy a reformáció után Debrecenbe visszatelepült katolikus hitéletet szolgálta. Századokon át ebben helyezték ki az Oltáriszentséget szentségimádásra és az ünnepi körmenetek fényét emelte.
Imádkozott előtte az utolsó magyar királyi pár is.
Határozati szám: 51/2014 (03.06.)
Kategória: kulturális örökség
