Debrecenben az egyik legnagyobb múlttal és hírnévvel rendelkezett a gubacsapó céh, akik a gyapjúművesek céhéből eredeztették magukat. Az 1830-as években már a 300 főt is meghaladta a Debrecenben dolgozó mesterek száma, legtöbben a Hatvan utcai városrészben dolgoztak. A belvárosban a Csapó utca ma is e mesterségre utal.
Harsányi Imre gubásmester szerint: „A guba tiszta magyar juh gyapjából készült oly felső ruhadarab, melyet az emberi leleményesség talált ki és készített el saját testi épségének és egészségének védelmére, az idő viszontagságai ellen”
A racka juh gyapjából szőtt felsőöltözék készítésének igen hosszú folyamata volt, hiszen a gyapjú megvásárlásától a mosáson, válogatáson, tépésen, fonáson, szövésen, kalláson, szabáson, varráson át mindent a gubásmester készített. E nagyon híres debreceni mesterség azonban feledésbe merült az 1930-40-es években.
A feledésbe merült debreceni guba egyedi jellege, a gubás mesterség olyan magyar alkotó tevékenységhez kapcsolódik, ahol a magyar juh, a racka szőrének ilyen módon való felhasználása a textilkultúrában szintén csak itt jellemző.
Határozati szám: 12/2014 (01.29.)
Kategória: kulturális örökség
