A magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője a párta, melynek ősiségét már honfoglalás kori leletek is bizonyítják. Idősebb és fiatalabb hölgyek egyaránt viselték, de a XVII. századtól elsősorban az eladó sorban levő fiatal leányok legfontosabb ékességének számított, a tisztaság, szűziesség, ártatlanság jelképeként.
Házasságkötés után féltve őrzött darab maradt, illetve a lánygyermeknek ajándékozták. A párta tájegységenként más-más formájú, szín összeállítású és alakú lehetett. Az Alföldön hordott párták közül kiemelkedik a debreceni gyöngyös-bogláros párta, melyhez hasonlóval nem találkozunk más régiókban.
A korai időszakban a párta díszítményei áttört mintájú veretek, korongok voltak ezüstlemezből, vagy bronzból, később a XVI. századtól fémdrótos díszítés előzte meg a XVII. században megjelenő gyöngy díszítést. A debreceni párta ennek a díszítési módnak a legkiválóbbika, ahol is apró, igazgyöngyökkel, a boglárokban pedig fél drága-, és drágakövekkel díszített változatokat láthatunk.
A debreceni leányok még a XIX. század közepén is ezt a fej viseletet hordták férjhezmenetelükkor, melyet később váltott fel a koszorú.
Határozati szám: 13/2014 (01.29.)
Kategória: kulturális örökség
