A debreceni ötvösökre vonatkozó legkorábbi levéltári feljegyzések a XVI. század elejéről származnak. Első fennmaradt céhlevelük 1599-ből való. Sajnálatos módon a céh irataiból semmi sem maradt fenn a XX. századra, csupán az üres céhládát őrizték meg, így a debreceni ötvösségre vonatkozó adatokat más írásos forrásokban kell keresni. A különböző levéltári adatokból szerencsére megrajzolható a céh XVII-XVIII. századi története. Ekkor jelentős számú ötvösmester dolgozott a városban, a céhnek kapcsolata volt a közelebbi és távolabbi városok mestereivel. Ez mind azt bizonyítja, hogy szakmai színvonal tekintetében nem volt alább, mint pl. Kassa vagy Kolozsvár ötvösei.
A debreceni ötvösök emlékanyaga egészen a közelmúltig viszonylag kis számban volt ismert. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy a XVII. században a töröknek, a királyi udvarnak ajándékoztak jelentős számú tárgyat, másrészt a sarcolások során tűnt el a városból a céhek és magánszemélyek kincsanyaga. Napjainkban a Déri Múzeum, az Egyházművészeti Múzeum őriz néhány emléket, de a legnagyobb számban a református gyülekezetekben találhatók debreceni ötvösremekek.
Határozati szám: 57/2014 (03.06.)
Kategória: kulturális örökség
