Fazekas Mihály debreceni polgári család fiaként a Kollégiumban nevelkedett. Hirtelen elhatározással katonának állt, majd tizennégy évi katonáskodás után főhadnagyként tér vissza a városba. Rokonai és barátai révén hamar bekapcsolódott a város szellemi életébe. Barátai köréhez tartozott Diószegi Sámuel, Domokos Lajos, Kis Imre, Nagy Gábor, Szentgyörgyi József és természetesen halálukig Földi János és Csokonai Vitéz Mihály. A két utóbbi, nagyon kedves barátnak állít emléket a Cs. et F. című dialógusában.
Földi János munkáját folytatják Diószegi Sámuellel, amikor a Magyar füvészkönyv megírására vállalkoztak. Fazekas Mihály növények iránti szeretetét jelzi az is, hogy kertjét valóságos füvészkertté varázsolja, virágait szinte megszemélyesíti és féltő gonddal ápolja (Az én kis kertem). Fazekas Mihály a Kollégium és a város vezetésében is részt vett. Tagja volt annak a bizottságnak is, amely a Nagytemplom újjáépítési terveit jóváhagyta. A Debreceni Kalendárium szerkesztéséből is részt vállalt. Utolsó irodalmi jellegű kézirata is a kalendáriummal kapcsolatos. Legismertebb és legmaradandóbb műve a Lúdas Matyi 1815-ben jelent meg először nyomtatásban. Ezt megelőzően már kéziratban is terjedt, és az első kiadásról is több kéziratos másolat készült. Azóta is a Lúdas Matyi a legsikeresebb magyar könyvek egyike.
♦ Fazekas indította el a Debreceni kalendáriumot, amelyet haláláig szerkesztett; itt közölte néhány versét, F. M. aláírással.
♦ Magyar füvészkönyv, mely a két magyar hazában találtatható növényeknek megismerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént. Debrecen, 1807.
♦ Orvosi füvész-könyv mint a magyar füvészkönyv praktikai része. Debrecen, 1813.
♦ Lúdas Matyi, egy eredeti magyar rege négy levonásban.
♦ Levelei Debrecenből Kazinczy Ferenczhez, 1805. aug. 20.
♦ Kerekes Ferenchez 1815. nov. 24.
♦ Fodor Gerzsonhoz 1826. ápr. 22. a Figyelőben
Határozati szám: 28/2014 (01.29.)
Kategória: kulturális örökség
